Táplálkozás.
Az étrendről szóló állítások nagy része nem hamis, csak sokkal kisebb, mint amekkorának hangzik. Itt arról van szó, hogy egy-egy döntés mögött milyen vizsgálat áll, és mekkora a tényleges hatás.
A legjobban alátámasztott ilyen döntés az étkezés sorrendje: ha a zöldség és a fehérje kerül előre, a szénhidrát pedig a végére, az étkezés utáni vércukorgörbe laposabb lesz. Ugyanez a kérdés köszön vissza a kovászos kenyérnél: a hosszú fermentáció számít, de a teljes recept, a szerkezet és az adag együtt dönti el az eredményt, a kovász önmagában nem vércukorsemleges.
Az étrend-kiegészítőknél külön óvatosság kell. A berberin anyagcsere-mutatókra gyakorolt hatása biztató irányú, a gyógyszerkölcsönhatások viszont valósak, és ezt a legtöbb helyen elfelejtik odaírni.
A nagy étrendi rendszerek a legnehezebb eset. A paleo-ketogén étrend körüli állítások erősek, a mögöttük álló bizonyítékok viszont a szakirodalom leggyengébb fajtájából valók, miközben a ketogén étrend öt gyakori állítása közül van, amelyik megáll, és van, amelyik nem.
Az alapanyag-választás a gyakorlatibb fele: a konzerv tonhalak összehasonlítása vagy a reggeli sós víz kérdése arról szól, mit érdemes tudni a boltban állva.
Van egy visszatérő mintázat ezekben az írásokban. A mérhető hatás szinte mindig kisebb, mint a cím ígérete, viszont szinte mindig valódi. Az étkezési sorrend nem gyógyítja meg az inzulinrezisztenciát, de laposabb görbét ad; a kovász nem teszi ártalmatlanná a kenyeret, de számít. Ez a különbség adja a mércét.
A másik visszatérő szempont a mennyiség. Sok állítás azért hangzik erősnek, mert a vizsgálat olyan adaggal dolgozott, amilyet a hétköznapokban senki nem eszik meg. Ahol ez így van, azt a cikk kiírja, ahogy azt is, amikor a bizonyíték megfigyeléses, tehát együttjárást mutat és nem ok-okozatot.
771 949 magyar nő van most abban a 10 évben, amikor a teste újraszabályozza magát
A KSH táblájában az 50 évesek a legnépesebb magyar női évjárat: 88 510 fő, 29 százalékkal többen, mint az 54 évesek. Ez az 1974 és 1978 közötti születési hullám, és éppen most ér a menopauza átlagéletkorához. A fordulat nem egy rendszert érint, és nem is fokozatos: több változás az utolsó menstruáció körüli 1-2 évben a legmeredekebb.
9x több ólom a vegán fehérjeporokban? A vizsgálatok szerint igen, és a kiugró termékek egy része itthon is megrendelhető.
Az amerikai Consumer Reports 2025-ös tesztjében a növényi fehérjeporokban átlagosan 9-szer annyi ólom volt, mint a tejalapúakban. A magyar piacon mért termékekben viszont nem találtak kimutatható nehézfémet. A fehérjepor ráadásul ultrafeldolgozott termék, és a fehérjeszükséglet ételből is fedezhető.
A kovászod nem halott. Valószínűleg csak fázik.
A legtöbb elrontott házi kenyér mögött nem a kovász áll, hanem 3 szám, amit nem szokás kiszámolni: a liszt valódi vízfelvétele, a kovász saját vizével együtt számolt hidratáltság, és a konyha hőmérséklete. Ez a három együtt dönti el, mikor lesz kész a tészta. Ezért csináltunk rá egy kiszámolót, ami 55 konkrét lisztet ismer.
A liszt vízfelvételét 2 olyan dolog dönti el, ami nincs a csomagoláson
Ugyanaz a recept 2 lisztből 2-féle tésztát ad, és ennek az oka többnyire nem a fehérje. A vizet a lisztben leginkább a sérült keményítő és a pentozánok kötik meg (az egyik a saját tömegének 2-3-szorosát, a másik a 10-15-szörösét), és egyik sem szerepel a címkén. A fehérje csak részben magyarázza a különbséget: a mérésekben a sérült keményítő 0,81-0,93-as, a fehérje 0,50-es korrelációt adott a vízfelvétellel.
A nagy zabmítosz: miért dobja meg a vércukrod a legegészségesebbnek hitt reggeli?
Évtizedek óta az él a köztudatban, hogy a tökéletes napindító egy nagy tál gőzölgő zabkása. A vércukormérők viszont mást mutatnak: egy adag instant zabkása pillanatok alatt az egekbe lőheti a vércukorszintet, míg egy tojásos, zöldséges reggeli után a görbe szinte lapos marad. A zabkása ugyanis önmagában nem komplett étkezés, hanem egy kiadós szénhidrátadag.
A napi fehérjeajánlás a minimum, nem az optimum. 65 felett akár 1,5-szerese kell.
A hivatalos 0,8 gramm testsúlykilónként azt a mennyiséget jelöli, ami alatt hiányállapot alakul ki, nem azt, ami a legtöbbet segít. Egy nemzetközi szakértői állásfoglalás 65 év fölött napi 1,0-1,2 grammot ajánl kilónként, aktívaknál ennél többet. A vesére vonatkozó aggodalomra pedig 28 vizsgálat 1358 résztvevőjének adata ad választ.
A tonhalkonzervben 27-szer annyi higany van, mint a szardíniában
A fehér (albacore) tonhalkonzerv mért higanyátlaga 0,350 ppm, a szardíniáé 0,013. Ez 27-szeres különbség. A „light" tonhal sem közeli: 0,126 ppm, 10-szerese a szardíniának. A szardínia és a lazac viszont gyakorlatilag egyforma, és a higany egyiknél sem a kérdés.
Antibiotikum mellett jobb kerülni az édességet? Egy új kutatás szerint a cukor felerősíti a bélflóra károsodását
Egy friss, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint aki antibiotikum mellett sok édességet evett, annak jobban megritkult a bélflórája, és jobban elszaporodott egy kórokozó baktérium. A kutatók 173 kórházban kezelt beteg 9419 étkezését követték nyomon. Antibiotikum nélkül az édesség nem rontott a bélflórán, a kettő együtt viszont felerősítette a kárt. Egerekben a cukor ugyanezt csinálta.
Az ultrafeldolgozott étel nyomot hagy a véredben, és ez magyarázza a kockázat nagyjából felét
Egy 20 éves brit vizsgálatban az ultrafeldolgozott étrendnek jól felismerhető lenyomata volt a vérben: kevesebb omega-3 zsírsav és „jó” HDL-koleszterin, több gyulladást és érelmeszesedést segítő anyagcseretermék. Ez a vérbeli mintázat magyarázta az étrend és a szív-érrendszeri betegség közti kapcsolat 51%-át, a 2-es típusú cukorbetegséggel való kapcsolatnak pedig 43%-át. A só és a telített zsír nem magyarázta a kockázatot, a cukor viszont a cukorbetegségnél igen.
Energiaital után 11-szer gyakrabban jelentettek szívmegállást, mint más italok és kiegészítők után
Az amerikai élelmiszer-hatóság mellékhatás-bejelentéseiben a koffeines és serkentő termékek után 11-szer gyakrabban szerepelt szívmegállás, és 4,5-szer gyakrabban szívinfarktus, mint a serkentő nélküli élelmiszereknél és étrend-kiegészítőknél. A szívpanaszos bejelentések 45%-a 18-34 évesektől jött. Ez előzetes eredmény, és nem bizonyítja, hogy az ital okozta a bajt, de a koffein mennyiségére érdemes figyelni.
Ezért ne ess pánikba, ha a karodra ragasztott vércukormérő kiakad
Egyre nagyobb divat, hogy teljesen egészséges emberek is folyamatos vércukormérő szenzort ragasztanak a karjukra, hogy optimalizálják az étkezésüket. Ha te is ilyesmin gondolkozol, vagy már hordasz ilyet, van valami, amit tudnod kell: ezek az eszközök egészséges embereknél hajlamosak alaposan túlozni, és sokkal magasabb értékeket mutatni a valóságnál.
Hány éves a szervezeted? Ezt árulja el a vérképed a biológiai életkorodról
A biológiai életkor azt becsli, hány évesnek felel meg a szervezeted állapota, függetlenül attól, hány gyertya volt a legutóbbi tortádon. Nem kell hozzá drága DNS-teszt: egy 2018-ban közzétett képlet 9 rutin laborértékből és az életkorodból kiszámolja. Amerikai adatok szerint minden 1 évnyi többlet átlagosan 9%-kal nagyobb halálozási kockázattal járt.
Hús és zsír, növény nélkül: mit tudunk a paleo-ketogén étrendről?
Egy étrend, amely minden növényi élelmiszert elhagy, és húsra, belsőségre és állati zsírra épül. A körülötte lévő állítások erősek, a mögöttük álló bizonyítékok viszont a szakirodalom leggyengébb fajtájából valók.
Kreatin: mire jó, hogyan szedd, és mitől kell tényleg tartanod?
A kreatinról több mint 100 vizsgálat készült, és súlyzós edzés mellett valóban segít: összesítve átlagosan kb. 1 kiló izommal többet építesz vele. Edzés nélkül viszont nem csinál izmot. A hajhullás és a veseártalom híre a mérések alapján nem igazolódott, egy laborértéket azonban tényleg félrevihet.
Lefotózod a tányért, és megmondja a kalóriát. Mennyit téved?
A fotó alapján számoló rendszerek a mérésekben 16 és 36 százalék közötti átlagos hibával dolgoznak, és a leggyengébb pontjuk az adagméret. Ez soknak hangzik, amíg meg nem nézed, mennyit téved ugyanezen a feladaton az ember: a laikusok 53, a dietetikusok 41 százalékot. A kérdés tehát nem az, hogy pontos-e, hanem hogy mihez képest.
Magnézium: melyik forma, mennyi, és mit tudunk róla
A magnézium-oxid rosszul szívódik fel, a citrát és a klorid jól. Ez a legjobban alátámasztott állítás az egészről. A drágán reklámozott formákról viszont alig van emberi vizsgálat, és a bőrre kent magnéziumra egyáltalán nincs. Étrend-kiegészítőből napi 250 milligramm a hivatalos felső határ.
Mandulagomba: csodagomba az immunrendszernek, vagy kockázat a májnak?
A polcokon immunerősítőként, májvédőként és daganatellenes csodaszerként kínálják a mandulagombát, leginkább kapszula vagy koncentrált kivonat formájában. Ha azonban a marketing mögé, a valódi tudományos adatokra nézünk, a kép sokkal kiábrándítóbb – sőt, helyenként kifejezetten aggasztó. Míg ételként fogyasztva ártalmatlannak tűnik, az étrend-kiegészítőknél nagyon is indokolt az óvatosság.
Mennyi C-vitamin elég, és ér-e többet a liposzómás?
A hivatalos ajánlás napi 110 milligramm férfiaknak és 95 nőknek, vagyis töredéke annak, amit a dobozok kínálnak. Egyszerre bevéve 200 milligramm még teljesen felszívódik, 500 fölött viszont a felszívódás romlik, és a felesleg távozik a vizelettel. A liposzómás valóban magasabb vérszintet ad, csak azt nem tudjuk, hogy ettől bármi jobb lesz-e.
Mennyi D-vitamin kell naponta, és mikor sok a sok?
A hazai szakmai konszenzus felnőtteknek napi 2000 nemzetközi egységet ajánl, és napi 4000-et jelöl meg biztonságos felső határnak. Az európai élelmiszerbiztonsági hatóság ennél jóval alacsonyabb, 600 egységes tájékoztató értékkel dolgozik. A különbség nem hiba: nem ugyanazt a vérszintet tekintik célnak.
Mit mond a ChatGPT a táplálékkiegészítőkről, és mennyi belőle igaz?
Egy 2025-ös vizsgálat 30 kiegészítőt és 6 betegséget nézett végig: a GPT-4 válaszainak 55,6, a GPT-4o-énak 58,9 százaléka egyezett azzal, amit a bizonyítékok mondanak. Ugyanez a kutatócsoport az AI-keresőt is megmérte, ott 33,1 százalék lett az arány, és a hivatkozott források 72,7 százaléka blog, webshop vagy közösségi oldal volt.
Már nem a BMI számít: miért nem elég a testsúly, és mit mérnek helyette?
A BMI csak a testsúlyt osztja el a magasság négyzetével. Azt nem tudja, hogy a súly zsír vagy izom, és azt sem, mennyi zsír van a hasadon. Ha egy férfinak normális a BMI-je, de hasi elhízása van, a halálozási kockázata közel 2-szer akkora lehet, mint egy lapos hasú férfié, akinek ugyanekkora a testtömegindexe. 2025 óta a nemzetközi ajánlás is kimondja, hogy a BMI önmagában nem elég az elhízás megállapításához.
Működik egyáltalán a kollagén, ha megiszod?
A kollagén nem kollagénként érkezik meg sehová: a bélben szétbomlik, és apró darabjai jutnak a véráramba. A meglepetés az, hogy az ízületre jóval erősebb a bizonyíték, mint a bőrre, vagyis pont fordítva, mint ahogy hirdetik. A bőrre kapott eredmények ugyanis eltűnnek, ha a gyártók által fizetett vizsgálatokat kihagyjuk.
Nem a megfogható hasi zsír a baj, hanem az, amelyik a májba ürül
A hasi szervek körüli zsírszövet egy részéből elfolyó vér a kapuvénán keresztül először a májba jut, és csak utána tér vissza a szívhez. Ezért lehet valaki normál testsúllyal is veszélyben: egy több mint 15 000 fős, 14 éves követésben a normál testsúlyú, de hasi elhízással élő férfiak halálozása 87 százalékkal volt magasabb, mint az azonos testtömegindexű, hasi elhízás nélküli társaiké. Otthon nem a mérleg mutatja meg, hanem a derékbőség osztva a testmagassággal.
Nem elég az izomtömeg: a szervek körüli zsír is dönt az anyagcseréről
Egy 59 269 fős brit vizsgálatban a több zsírmentes kiló gyakrabban járt együtt anyagcsere-betegséggel, a testsúlyhoz mért nagyobb arány viszont ritkábban. A különbséget főleg a hasban, a szervek körül rakódó zsír magyarázta. Az számít tehát, mennyi zsír rejtőzik a hasadban és az izmaidban, és mekkora részt foglal el az izom a testedből.
Omega-3: mire jó, és mennyi van benne valójában?
A legnagyobb összegzés szerint az omega-3 egyetlen dolgot csinál megbízhatóan: körülbelül 15 százalékkal csökkenti a trigliceridszintet. A halálozásra és a szív- és érrendszeri eseményekre (86 vizsgálat, több mint 162 ezer résztvevő alapján) alig vagy egyáltalán nincs hatása. A lenmag pedig nem pótolja: abból DHA gyakorlatilag nem lesz.
Pajzsmirigy: mit mutat a TSH, és mi segít valójában?
Az alulműködés tünetei (fáradtság, hízás, fázékonyság) közül egyik sem jellegzetes, ezért a kórisme laborértéken áll, nem közérzeten. Az enyhe eltérés kezelése viszont 20 vizsgálat szerint nem javította sem az életminőséget, sem a panaszokat, pedig a laborérték rendeződött. A kiegészítőknél ugyanez a minta ismétlődik.
Retatrutid: jön a 3 hormonú fogyasztó injekció, amely közel 30 százalékos testsúlycsökkenést ért el
A retatrutid egyetlen molekulában 3 receptort aktivál: a GLP-1, a GIP és a glukagon receptorát. A III. fázisú vizsgálatban a legnagyobb adag 80 hét alatt átlagosan 28,3 százalékkal csökkentette a testsúlyt. Közben sem az Európai Unióban, sem az Egyesült Államokban nem engedélyezett gyógyszer, és a hosszú távú biztonságosságáról még nincs elég adat.
Ugyanannyi kalória, mégis másképp hat: mit csinál az ultrafeldolgozott étel a testeddel?
Egy friss, a Nature Metabolism című folyóiratban megjelent vizsgálatban a résztvevők kalóriára, fehérjére, zsírra, szénhidrátra, rostra és sóra is ugyanolyan ételeket ettek, egyszer ultrafeldolgozott, egyszer kevésbé feldolgozott változatban. A vércukruk ugyanúgy alakult, az ultrafeldolgozott étel után viszont jóval több inzulint termelt a szervezetük, és másként reagált az agyuk is. A címkén minden egyezett, a test mégis különbséget tett.
Vékony vagy, mégis zsíros lehet a májad: a normál testsúly nem véd a zsírmáj veszélyeitől
Egy 41 ország 18 326 betegét elemző nemzetközi vizsgálat szerint a zsírmájas betegek 6,7%-a normál testsúlyú, és a halálozási kockázatuk ugyanakkora, mint a túlsúlyosaké. A májuk szövettanilag enyhébb képet mutatott, a sorsukat mégsem a súlyuk döntötte el, hanem az, mennyire hegesedett már a májuk. A mérleg tehát hamis biztonságérzetet adhat.
Zsírmáj ellen a 16:8-as böjt sem hatásosabb a mediterrán étrendnél
Egy spanyol vizsgálatban 187 elhízott felnőtt vett részt, és 12 hét alatt minden csoportban csökkent a májzsír, de a 16:8-as böjt, a felügyelt edzés és a kettő együtt sem hozott szignifikánsan többet, mint a mediterrán étrendi tanácsadás. A böjtölők közben több izmot is vesztettek. Az edzés viszont olyat adott, amit a böjt nem: jobb erőnlétet és alacsonyabb LDL-koleszterint.
Hal a polcról: 6 jel egy tudatos választáshoz
A márkanév helyett az összetevőlista, a faj, a közeg, a só és az adag beszéljen.
Hideg vagy meleg víz: mi az előnyös a kovásznak?
Gyakorlati rendszer ahhoz, hogy a tésztád órája helyett a jeleit figyeld.
Házi kovász és vércukor: mitől lehet szelídebb a görbe?
Mit tudunk a saját nevelésű kovásszal készült cipó és a levegős ipari fehér kenyér különbségéről, túlzás nélkül?
Extra szűz olívaolajos tonhalak: a saját minőségi sorrendünk
5 konzerv, amit Magyarországon meg lehet venni, minőség szerint rangsorolva. Sós lében és növényi olajban eltett változatok nélkül.
Berberin és inzulinrezisztencia: mit mutatnak a vizsgálatok?
A berberin növényi eredetű vegyület, amelyet étrend-kiegészítőként forgalmaznak. Az anyagcsere-mutatókra mért hatása biztató irányú, a szedése előtt viszont a gyógyszerkölcsönhatásokat mérlegelni kell.
Csipetnyi kelta tengeri só reggel: mit tud és mit nem?
Egy csipet kelta tengeri só a nyelvre, majd egy pohár víz. A szokás néhány másodperc, az ígéretek viszont messzebb mennek, mint ameddig az adatok elérnek.
Étkezési sorrend: mi történik, ha a zöldség kerül előre?
A tányér sorrendje mérhetően befolyásolja az étkezés utáni vércukor- és inzulinválaszt. A vizsgálatok kicsik és rövidek, az irányuk viszont következetes.
Rapamicin és az mTOR-útvonal: mit érdemes tudni róla?
A rapamicin vényköteles gyógyszer, nem étrend-kiegészítő. Az öregedéskutatásban valóban vizsgálják, de az emberi adatok egyelőre nem igazolják azt, amit állatkísérletekben látni.
Méz alacsony szénhidrátos étrenden: számok és alternatívák
A méz természetes, de a tömegének döntő része cukor. Végignézzük az összetételét, azt, miért számít bele a napi cukorkeretbe, és mit lehet tudni a helyette javasolt édesítőkről.
Sumac, más néven szömörce: mit tudunk róla?
A sumacról hosszú listákat lehet olvasni arról, mi mindenre jó. Megnézzük, mit mutatnak a randomizált vizsgálatok, és hol vannak a bizonyítékok határai.
5 állítás a ketogén diétáról, közelebbről
A ketogén étrendről 5 állítás kering vissza-visszatérően. Megnézzük, melyiket támasztják alá vizsgálatok, melyik marad bizonytalan, és hol lép be a kérdés az orvos hatáskörébe.
Erek, koleszterin, plakk: mi történik valójában?
A koleszterin körül sok az ijesztgetés. Azt nézzük meg, hogyan alakul ki az érelmeszesedés, miből áll a plakk, és mi az, amit ezzel tényleg kezdeni lehet.
Szeretnél értesítést kapni legújabb kutatási anyagainkról?
Nem hírlevél a szokásos értelemben: akkor írunk, ha új írás kerül ki. Nincs reklám, és bármikor leiratkozhatsz.
A feliratkozással hozzájárulsz, hogy a megadott e-mail-címet új írások értesítéséhez kezeljük. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban, leiratkozás itt.