Kimutatható a vérből, ha sok ultrafeldolgozott ételt eszel?
Igen: a sok ultrafeldolgozott ételt evők vérében jól elkülöníthető anyagcsere-mintázatot találtak a brit kutatók. A University College London és az Imperial College London kutatói 6010 brit felnőtt éhgyomri vérmintájában 233 anyagcsereterméket mértek meg. Ezek közül 34 együtt rajzolta ki az ultrafeldolgozott étrend lenyomatát, a kevéssé feldolgozott étrendnek pedig 50 anyagból álló, nagyjából ellentétes mintázata volt.
A vizsgálat azért különleges, mert nemcsak azt nézte meg, ki betegszik meg, hanem azt is, milyen úton. A résztvevőket 20 évig követték, ez idő alatt 1094 szív-érrendszeri betegséget és 853 új 2-es típusú cukorbetegséget jegyeztek fel. A közlemény júliusban jelent meg a BMC Medicine folyóiratban, a sajtóközlemény november elején.
Ezt otthon nem tudod lemérni. A lenyomat 34 érték súlyozott pontszáma, amelyet kutatási célra számoltak ki, a háziorvosi vérképből nem olvasható le. Néhány eleme viszont ismerős lehet a leletedről, például a HDL-koleszterin és a triglicerid.
Mi változik a vérben, ha sok ultrafeldolgozott ételt eszel?
Az ultrafeldolgozott étrend lenyomatában a legerősebb jel az omega-3 zsírsavak, köztük a DHA hiánya volt. Ebből a zsírsavból a halakban van a legtöbb. Ugyanebben a mintázatban kevesebb volt a „jó” koleszterint szállító HDL-részecskékből is.
A másik oldalon több volt az omega-6 zsírsav az omega-3-hoz képest, és több a VLDL-részecskékben szállított triglicerid. A kutatók szerint a mintázat a gyulladást és az érelmeszesedést segítő anyagok felé tolódott. Ugyanezek a jelek a feldolgozott húsoknál, az italoknál, a sós rágcsálnivalóknál és az édességeknél is megjelentek.
A kevéssé feldolgozott étrendnél fordított volt a kép. A halak hozták a legerősebb omega-3-jelet, és a kevéssé feldolgozott ételcsoportok általában a magasabb HDL-lel jártak együtt. Leegyszerűsítve: a vér azt is megmutatja, mi hiányzik a tányérról, és azt is, mi került a helyére.
Mennyivel nagyobb a szívbetegség és a cukorbetegség kockázata?
Akik a legtöbb ultrafeldolgozott ételt ették, azoknál 23%-kal gyakoribb volt a szív-érrendszeri betegség, és 18%-kal a 2-es típusú cukorbetegség, mint a legkevesebbet evőknél. Ezek a számok a cukor-, só-, zsír- és rostbevitel kiszűrése után érvényesek. A legtöbbet evő harmad étrendjének nagyjából 29%-a volt ultrafeldolgozott, a legkevesebbet evőké 10%, grammban mérve.
A vérbeli lenyomat önmagában is előre jelezte a betegséget, a kevéssé feldolgozott étrend lenyomata pedig még erősebben. Akiknek a vére leginkább a kevéssé feldolgozott étrendet követőkére hasonlított, azoknál 40%-kal ritkábban alakult ki cukorbetegség. Az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a kutatók a bevallott étrendet is figyelembe vették, vagyis a vér olyasmit is elárult, amit a kérdőív nem.
| Mit hasonlítottak össze | Szív-érrendszeri betegség | 2-es típusú cukorbetegség |
|---|---|---|
| Sok vagy kevés ultrafeldolgozott étel | +23% | +18% |
| Sok vagy kevés kevéssé feldolgozott étel | -18% | -15% |
| Erős vagy gyenge ultrafeldolgozott lenyomat a vérben | +19% | +20% |
| Erős vagy gyenge kevéssé feldolgozott lenyomat a vérben | -19% | -40% |
| Ennyit magyaráz a kockázatból az ultrafeldolgozott lenyomat | 51% | 43% |
A legfontosabb szám az utolsó sor: a vérbeli lenyomat a szívbetegséggel való kapcsolat 51%-át, a cukorbetegséggel való kapcsolat 43%-át magyarázta. Az ultrafeldolgozott étrend tehát nagyjából felerészben azon keresztül járhat együtt a betegséggel, ami a vérben is látszik. A másik fele egyelőre magyarázat nélkül marad.
Az eredmény illeszkedik a korábbi kutatásokba. A 2024-es BMJ-összesítés közel 10 millió ember adatai alapján meggyőző bizonyítékot talált arra, hogy a több ultrafeldolgozott étel a szív-érrendszeri halálozás 50%-kal nagyobb kockázatával és a 2-es típusú cukorbetegség nagyobb kockázatával jár együtt. Az új vizsgálat ehhez azt teszi hozzá, hogy az út egy része a vérben is nyomon követhető.
Nem a cukor, a só és a telített zsír a fő bűnös?
A szívbetegségnél egyik sem: sem a cukor, sem a só, sem a telített zsír nem magyarázta az ultrafeldolgozott étel és a betegség kapcsolatát. A kutatók ugyanazzal a módszerrel mindhármat külön is megvizsgálták, és egyiknél sem találtak statisztikailag biztos közvetítő hatást.
A cukorbetegségnél a cukor kivétel: az összefüggés 27%-át adta. A só és a telített zsír itt sem játszott kimutatható szerepet. A vizsgálat vezető kutatója, Clare Llewellyn arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit táplálkozási ajánlások magát a feldolgozást egyelőre nem kezelik kockázatként.
Hogy mi állhat még a háttérben, arra a kutatók csak lehetőségeket sorolnak: a bélflóra, a gyulladás és az étvágyat szabályozó jelzések változását, amit ez a vérvizsgálat nem lát. Egy másik friss kísérletben ugyanannyi kalória ultrafeldolgozott formában jóval több inzulint hívott elő, miközben a vércukor ugyanúgy alakult. Ott is a feldolgozás tette a különbséget, nem a tápanyag.
Mi számít ultrafeldolgozott élelmiszernek?
Ultrafeldolgozott az az ipari termék, amely nagyrészt ételekből kivont vagy átalakított összetevőkből és adalékanyagokból áll, és otthon nem így készítenéd el. A vizsgálat a Nova-besorolást használta, amely 4 csoportba sorolja az ételeket a feldolgozás mértéke szerint.
Ide tartozik a legtöbb csomagolt péksütemény, a reggelizőpehely, az üdítő, a felvágott és a virsli, a chips, a kész desszert és a készétel. A kevéssé feldolgozott csoportba a friss vagy fagyasztott zöldség és gyümölcs, a hal, a hús, a tojás, a tej, a hüvelyesek és a natúr gabona tartozik.
A legegyszerűbb próba az összetevőlista. Ha olyan anyag szerepel benne, amit a saját konyhádban nem használnál, például emulgeálószer, aroma, színezék vagy módosított keményítő, az ultrafeldolgozott termék jele.
Hogyan egyél kevesebb ultrafeldolgozott ételt?
- Cserélj, ne tilts. Egy hétig figyeld meg, melyik ultrafeldolgozott termék kerül a kosaradba a leggyakrabban, és keress neki kevéssé feldolgozott párt: a gyümölcsjoghurt helyett natúr joghurtot friss gyümölccsel, a felvágott helyett tojást vagy otthon sült húst. A vizsgálatban a legtöbbet és a legkevesebbet evők között az étrend nagyjából 19 százalékpontja volt a különbség, nem az egész.
- Egyél rendszeresen halat. Az ultrafeldolgozott étrend legerősebb vérbeli jele az omega-3 hiánya volt, a kevéssé feldolgozott étrendnél pedig épp a hal hozta a legerősebb omega-3-jelet. A zsíros halak és a halolaj között nagy a különbség omega-3-tartalomban, és a polcon lévő halkonzervek közül is érdemes tudatosan választani.
- Az összetevőlistát nézd, ne csak a tápértéket. A kockázat a cukor, a só és a zsír kiszűrése után is megmaradt, tehát a „csökkentett cukortartalmú” felirat még nem tesz egy terméket kevéssé feldolgozottá.
- Az üdítőt cseréld vízre vagy ízesítetlen teára. A cukorbetegségnél a cukor volt az egyetlen tápanyag, amely a kockázat egy részét, 27%-át megmagyarázta, és az italok is a vérbeli lenyomatot erősítő csoportok közé tartoztak.
- A következő laborban nézd meg a HDL-koleszterint is. Ez a lenyomat azon eleme, amelyik a szokásos vérképen is szerepel. A HDL-t az étkezés nem befolyásolja, a trigliceridet viszont igen, ezért a kettőt nem ugyanúgy kell értelmezni.
Amit még nem tudunk
Ez megfigyeléses vizsgálat: azt mutatja meg, mi jár együtt, nem bizonyítja, hogy a feldolgozás okozza a betegséget. A résztvevők brit köztisztviselők voltak, 77%-uk férfi, több mint 90%-uk fehér, az életkoruk mediánja 55 év volt, így az eredmény nem vihető át egy az egyben mindenkire. Az étrendet az 1990-es években kérdőívvel mérték, és ezt a kérdőívet nem a Nova-besoroláshoz tervezték, ezért egyes ételek besorolása pontatlan lehet. A vérvizsgálat nem látja az adalékanyagokat, a csomagolásból kioldódó anyagokat és a bélflórát, a közvetítő hatás számítása pedig feltételezi, hogy nincs olyan zavaró tényező, amelyet nem mértek. A kockázat másik felének magyarázata egyelőre nyitott kérdés.
Szeretnél értesítést kapni legújabb kutatási anyagainkról?
Nem hírlevél a szokásos értelemben: akkor írunk, ha új írás kerül ki. Nincs reklám, és bármikor leiratkozhatsz.
A feliratkozással hozzájárulsz, hogy a megadott e-mail-címet új írások értesítéséhez kezeljük. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban, leiratkozás itt.
Források és továbbolvasás
Wang és munkatársai: az ultrafeldolgozott és a kevéssé feldolgozott étrend vérbeli lenyomata, szív-érrendszeri betegség és 2-es típusú cukorbetegség, Whitehall II, BMC Medicine, 2026
Lane és munkatársai: ultrafeldolgozott ételek és egészségkárosodás, metaanalízisek összesítése, BMJ, 2024
A University College London beszámolója a vizsgálatról, Medical Xpress, 2026. november