Igen, a legnagyobb friss amerikai tesztben a növényi fehérjeporokban átlagosan 9-szer annyi ólom volt, mint a tejalapúakban. A Consumer Reports 2025 októberében 23 terméket mért be, és 16 közülük már egyetlen adaggal túllépte a legszigorúbb, napi 0,5 mikrogrammos ólomszintet. A magyar piacon vizsgált 22 fehérjeporban és a NÉBIH 38 csokoládés termékében viszont nem találtak kimutatható ólmot. Az amerikai eredmények tehát nem vihetők át egy az egyben ide, de a kiugróan rossz termékek egy része itthon is megrendelhető.
Valószínűleg te is egészséges szokásnak tartod a reggeli shake-et: gyors, laktató, és ott a dobozon, hány gramm fehérje van benne. Ami nincs ott a dobozon, az a talajból, a rizsből vagy a kakaóból bekerült nehézfém. Az ólomnak és a kadmiumnak nincs semmilyen haszna a szervezetben, és mindkettő lassan, évek alatt halmozódik fel. Érdemes tehát tudni, mennyit mértek, hol, és mikor számít.
Mennyi ólom és kadmium van a fehérjeporokban?
A vizsgálatok eredménye attól függ, melyik piacon és milyen módszerrel mértek. A legtöbb riasztó szám amerikai termékekből jön, az európai és a magyar mérések jóval alacsonyabb értékeket mutattak.
| Vizsgálat | Mit mértek | Mit találtak |
|---|---|---|
| Consumer Reports, 2025, USA | 23 termék, termékenként 2-4 gyártási tétel | 16 termék 1 adaggal túllépte a napi 0,5 µg ólmot, a növényiekben 9-szer annyi ólom volt |
| Clean Label Project, 2025, USA | 160 termék, nem lektorált jelentés | 47% túllépett valamilyen amerikai határt, a növényiekben 77-szer annyi kadmium volt |
| Horváth és mtsai, 2025, magyar piac | 22 fehérjepor, köztük 8 vegán | Ólom, kadmium, arzén, higany: mind a kimutatási határ alatt |
| NÉBIH Szupermenta, 2023-2024 | 38 csokoládés növényi és tejsavópor | Ólom egyikben sem volt kimutatható, kadmiummal nem volt gond |
| Európai vizsgálat, 2025 | 56 növényi fehérje-kiegészítő | Napi 30 g mellett egyik fém sem lépte túl a referenciaértéket |
| Ír vizsgálat, 2021 | 36 termék | Napi 1 adagnál nem, napi 3 adagnál 10 mintánál volt túllépés |
A Consumer Reports legrosszabb terméke egy vegán tömegnövelő volt, adagonként 7,7 mikrogramm ólommal, ami a 0,5-ös szintjük több mint 15-szöröse. A második a Huel Black Edition lett: adagonként 6,3 mikrogramm ólmot és 9,2 mikrogramm kadmiumot mértek benne. Ez a termék magyar webáruházakon keresztül is megrendelhető, az itthon kapható tételeket azonban senki nem mérte be. A tejalapú porok sem voltak hibátlanok: a felük is túllépte a 0,5-ös ólomszintet, és az átlagos ólomszint magasabb volt, mint 2010-ben, a lap előző vizsgálatában.
A Clean Label Project 2025-ös jelentése még élesebb különbséget mutatott: a növényi porokban 77-szer annyi kadmium volt, mint a tejsavóporokban, a csokoládés ízűekben pedig 110-szer annyi, mint a vaníliásokban. Ez a jelentés azonban nem jelent meg lektorált szaklapban, ezért óvatosan kell kezelni. A Consumer Reports az ólomban nem talált érdemi különbséget a csokoládés és a vaníliás ízek között.
Mit mértek a magyar piacon kapható fehérjeporokban?
Magyar kutatók 2025-ben 22 itthon kapható fehérjeport vizsgáltak, és mindegyikben a kimutatási határ alatt maradt az ólom, a kadmium, az arzén és a higany. A mintában 12 tejsavó-, 8 vegán (borsó, rizs, kókusz, tök, quinoa, barna rizs, lencse), 1 marha- és 1 kazein-tojás alapú termék volt. A vegán termékekben viszont több volt az alumínium (legfeljebb 40,14 mg/kg) és a mangán (legfeljebb 20,9 mg/kg).
A kutatók maguk fogalmazták meg a legpontosabban: megnyugtató pillanatkép, de nem megnyugtató minőségi garancia. Termékenként egyetlen gyártási tételt mértek, a következő zsák már más földről, más évjáratból jöhet.
A NÉBIH Szupermenta tesztje ugyanezt erősítette meg: 17 csokoládés növényi és 21 csokoládés tejsavóporban sem találtak kimutatható ólmot, és a kadmiummal sem volt gond. A növényi poroknál viszont mind a 17 terméknél jelölési hibát találtak, egyet pedig vissza is hívtak, mert nem jelölt szóját tartalmazott. A tejsavóporok közül 4-ben kevesebb fehérje volt a dobozon jelöltnél, egyben pedig a megengedettnél több szukralóz.
Miért több a nehézfém a növényi fehérjében?
A növény a talajból, a vízből és a levegőből veszi fel a szennyezőket, és ezek a belőle kivont fehérjébe is átkerülnek. A Consumer Reports ezt nevezi meg fő okként, és hozzáteszi, hogy a hántolás, az őrlés és a szárítás közben is bekerülhet ólom.
Két alapanyag külön figyelmet érdemel. A rizs az EFSA szerint a szervetlen arzén egyik fő forrása, és a kínai vizsgálatban is egy barna rizses, kakaós termék volt a legszennyezettebb. A kakaóba a kadmium a talajból, a gyökéren át jut be, az ólom pedig főleg a szabadtéri erjesztés és szárítás közben, porral kerül rá. Ezért kap a kakaópor az uniós szabályozásban külön kadmiumhatárt.
Gyakran hallani, hogy a fehérje kivonásakor a fémek is besűrűsödnek. Erre mérési bizonyítékot nem találtunk, ezért ez egyelőre csak feltevés. A Clean Label Project mindkét mérésében több fémet talált a bio termékekben, de az okát nem vizsgálta.
Mennyi a sok? A határértékek
Az ólomnak az EFSA szerint nincs biztonságos szintje, ezért minden plusz forrás számít. A fehérjeporokra ráadásul nincs külön uniós szabály: 2016 óta az általános élelmiszerjog vonatkozik rájuk, az étrend-kiegészítőkre megszabott határ csak akkor érvényes, ha a terméket étrend-kiegészítőként forgalmazzák.
| Mire | Ólom | Kadmium |
|---|---|---|
| Uniós határ, étrend-kiegészítő | 3,0 mg/kg | 1,0 mg/kg |
| Uniós határ, hüvelyesből nyert fehérje | nincs külön | 0,10 mg/kg |
| EFSA | nincs biztonságos szint | heti 2,5 µg testsúlykilónként |
| FDA, napi szint | 2,2 µg gyereknek, 8,8 µg fogamzóképes nőnek | nincs |
| Kalifornia (Prop 65), napi szint | 0,5 µg | 4,1 µg |
A számok akkor kapnak értelmet, ha a teljes étrendhez mérjük őket. Egy európai felnőtt az EFSA becslése szerint naponta kb. 25-87 mikrogramm ólmot visz be az ételekkel (70 kg-os testsúllyal számolva). A legrosszabb amerikai termék adagja ehhez kb. 9-31%-ot tesz hozzá, ami nem elhanyagolható, de nem is drámai.
A kadmiumnál más a helyzet: az európai átlagos bevitel már eleve a megengedett heti keret közelében van. Egy 60 kg-os nő heti kerete napi szintre vetítve kb. 21 mikrogramm, és a Huel Black Edition egyetlen adagja ennek kb. 43%-a. Aki ezt mindennap issza, a keretét valószínűleg túllépi.
Kinek kell a legjobban figyelnie?
A várandósoknak és a gyerekeknek, mert az ólom a fejlődő idegrendszert károsítja. Ugyanígy azoknak, akik naponta több adagot isznak: az ír, a kínai és az amerikai vizsgálatban is a napi 3 adag tolta a határ felé az értékeket. A tömegnövelő porok fogyasztói is érintettebbek, mert ezeknek nagyobb az adagja.
Az ellenvélemény is jogos: a Consumer Reports 0,5 mikrogrammos szintje szándékosan nagyon szigorú. Egy amerikai farmakológus szerint az alkalmankénti túllépés valószínűleg nem okoz komoly bajt, és egyik kiemelt termék sem érte el az FDA napi szintjét. Egy 2020-as kockázatbecslés szokásos fogyasztás mellett nem talált kockázatot, ezt azonban egy tanácsadó cég munkatársai készítették.
Ultrafeldolgozott élelmiszer a fehérjepor?
Igen, a NOVA-rendszer szerint szinte minden fehérjepor ultrafeldolgozott élelmiszer. A besorolás 2019-es FAO-jelentése a konyhában nem használt anyagok között név szerint felsorolja a hidrolizált fehérjéket, a szójafehérje-izolátumot, a kazeint és a tejsavófehérjét, és kimondja: ha ezek közül egy is szerepel az összetevők között, a termék ultrafeldolgozott.
A borsófehérjét lúgos kivonással, kicsapással és porlasztva szárítással nyerik, a szóját előbb oldószerrel, általában hexánnal zsírtalanítják, a tejsavó pedig a sajtgyártás melléktermékéből készül szűréssel és szárítással. Mellé jönnek az édesítőszerek, a sűrítők, az emulgeálók és az aromák, a NOVA szerint ezek az ultrafeldolgozott termékek jellemző összetevői.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekről a BMJ 2024-es összefoglalója kb. 9,9 millió ember adatait elemezte. A sok ultrafeldolgozott étel kb. 50%-kal nagyobb szív- és érrendszeri halálozási kockázattal járt, 12%-kal nagyobb 2-es típusú cukorbetegség-kockázattal és 21%-kal nagyobb összhalálozással. Ezek megfigyeléses adatok, és a bizonyítékok minősége többnyire alacsony. Egy kontrollált kórházi kísérletben az ultrafeldolgozott étrenden a résztvevők napi 508 kalóriával többet ettek, és 2 hét alatt 0,9 kg-ot híztak.
Kifejezetten a fehérjeporokról viszont nincs ilyen kemény adat: a kockázatok az ultrafeldolgozott élelmiszerek egész kategóriájára vonatkoznak. Az egyetlen célzott vizsgálat egy kínai, 6897 várandós nőt követő kohorsz volt, ahol a korai terhességben fehérjeport fogyasztóknál nagyobb volt a terhességi cukorbetegség esélye. Az előnyére viszont van randomizált bizonyíték: 49 vizsgálat összesítése szerint súlyzós edzés mellett növeli az izomtömeget és az erőt.
A fehérjeportól nem kell tartani, de egészséges ételnek sem mondható. Feldolgozott termék, és a legtöbbünknek csak ritkán van rá szüksége.
Fontos árnyalás, hogy a NOVA-t a szakemberek is vitatják. A kórházban alultápláltságra adott gyógyászati tápszerek ugyanúgy NOVA 4-esek, mégis ezeket ajánlják. A feldolgozottság foka tehát nem azonos a tápértékkel, de azt jelzi, hogy egy termék messze került az eredeti élelmiszertől.
Kell egyáltalán fehérjepor?
A legtöbb embernek nem kell, mert a fehérjeszükséglet ételből is fedezhető. Az EFSA felnőtteknek napi 0,83 grammot ajánl testsúlykilónként, ami 70 kg-nál kb. 58 gramm, és az európai felnőttek átlagos bevitele ezt jellemzően eléri. A 65 év fölöttieknek és a rendszeresen edzőknek viszont több kell: a szakmai ajánlások időseknek 1,0-1,2, edzőknek 1,4-2,0 grammot írnak kilónként. Hogy miért a minimum a hivatalos érték, és hogyan oszd el a napi adagot, arról bővebben a napi fehérjeajánlás mögötti számok adnak választ.
Ha edzel, a fehérjepor kényelmes, de nem varázsszer: napi 1,6 gramm kilónkénti összbevitel fölött az izomtömegben már nincs további nyereség. Ugyanezt elérheted tojással, túróval, joghurttal, hüvelyesekkel és hallal is. A halnál viszont a higany a kérdés, és ott sem mindegy, mit választasz: a tonhalkonzervben 27-szer annyi higany van, mint a szardíniában.
Mit tehetsz, ha fehérjeport használsz?
- Ne legyen napi rutin, ha nem kell. A Consumer Reports fő tanácsa a fogyasztás ritkítása: minél kevesebb adag, annál kisebb a terhelés.
- Ha nincs okod vegán terméket választani, a tejalapú a biztonságosabb. Mindegyik amerikai mérésben a tejsavóporok voltak a legkevésbé szennyezettek.
- Rizsalapú vegán por helyett válassz borsót vagy keveréket. A rizs a szervetlen arzén egyik fő forrása.
- Ízesítetlen vagy vaníliás, ne csokoládés. A kakaó kadmiumot visz a porba, ólomban viszont a mérések nem mutattak különbséget.
- Tömegnövelő helyett sima fehérjepor. A tömegnövelők nagyobb adagja több fémet jelent.
- A tanúsítvány nem fémmentességet jelent. Az Informed Sport például doppingszerekre vizsgál, az NSF ólomhatára pedig 20-szor engedékenyebb a Consumer Reports szintjénél.
- Olvasd el az összetevőlistát. Minél rövidebb, annál jobb, és nézd meg, milyen édesítőszer és sűrítő van benne. Ha étrend-kiegészítőt szedsz, a kreatinnál is érdemes tudni, mitől kell tényleg tartani.
Amit nem tudunk
A vizsgálatok többsége termékenként egyetlen gyártási tételt mér, pedig a tételek között nagy lehet a különbség. Az eredményeket más-más mértékegységben és más határhoz mérik (mg/kg, mikrogramm adagonként, napi szint), ezért ugyanaz a termék lehet egyszerre túllépő és határérték alatti. Az amerikai eredmények nem vihetők át egy az egyben az uniós piacra, a Clean Label Project jelentései nem lektoráltak, és egyik vizsgálat sem mérte meg, mennyi ólom vagy kadmium került ténylegesen a fogyasztók vérébe.
Szeretnél értesítést kapni legújabb kutatási anyagainkról?
Nem hírlevél a szokásos értelemben: akkor írunk, ha új írás kerül ki. Nincs reklám, és bármikor leiratkozhatsz.
A feliratkozással hozzájárulsz, hogy a megadott e-mail-címet új írások értesítéséhez kezeljük. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban, leiratkozás itt.
Források és továbbolvasás
Consumer Reports: fehérjeporok és ólom, 2025
Consumer Reports: szennyezők a fehérjeitalokban, 2010
UConn: egy farmakológus a Consumer Reports adatairól, 2025
Clean Label Project: fehérjepor-vizsgálat, 2025
Horváth és mtsai: nehézfémek a magyar piac fehérjeporaiban, Journal of Nutritional Science, 2025
NÉBIH Szupermenta: növényi fehérjeporok
NÉBIH Szupermenta: tejsavó alapú fehérjeporok
Bethencourt-Barbuzano és mtsai: növényi fehérje-kiegészítők, J Trace Elem Med Biol, 2025
Ring és mtsai: ír fehérjeporok, Molecules, 2021
Bandara és mtsai: kockázatbecslés, Toxicology Reports, 2020
EFSA: szervetlen arzén az élelmiszerekben, 2024
EFSA: ólom az élelmiszerekben, 2010
EFSA: kadmium az élelmiszerekben
(EU) 2023/915 rendelet a szennyezők határértékeiről
Európai Bizottság: a sportolóknak szánt élelmiszerek, 2016
FDA: ólom az élelmiszerekben
OEHHA: Prop 65 biztonságos szintek
FAO: a NOVA-besorolás, 2019
Lane és mtsai: ultrafeldolgozott élelmiszerek és egészség, BMJ, 2024
Hall és mtsai: ultrafeldolgozott étrend és kalóriabevitel, Cell Metabolism, 2019
Morton és mtsai: fehérjepótlás és izomtömeg, metaanalízis, 2018
EFSA: fehérjeszükséglet, 2012
PROT-AGE: fehérjeajánlás időseknek, 2013
ISSN: fehérje és edzés, 2017
Louie: gyógyászati tápszerek és a NOVA, Clinical Nutrition, 2026