A kiegészítők polca az a hely, ahol a legkönnyebb elbizonytalanodni, és ma már a legkézenfekvőbb megoldás bepötyögni a kérdést egy chatbotba. A magyar keresésekben is ott van a „chatgpt vitamin b12” és a „chatgpt vitamin d”, vagyis sokan tényleg így csinálják.
Arra, hogy ez mennyire működik, van mért válasz, és a kép árnyaltabb, mint amire számítanál. A modell nem magabiztos hazudozó. Inkább óvatos, csak épp a bizonytalanságát nem mindig ott helyezi el, ahol kellene.
Mit mértek pontosan?
Egy japán kutatócsoport a legkelendőbb 30 táplálékkiegészítőt vette sorra, 6 betegségnél: daganat, cukorbetegség, elhízás, székrekedés, ízületi fájdalom és magas vérnyomás. Minden párosítást feltettek a GPT-4-nek és a GPT-4o-nak, ami 360 válasz összesen.
A viszonyítási pontot 2 japán orvosi engedéllyel rendelkező szakember állította össze, a japán Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozástudományi Intézet összefoglalói alapján. Minden kiegészítő és betegség párost 3 kategóriába soroltak: hatásos, bizonytalan, nem hatásos. Az értékelők egyetértése jó volt, a mérőszám 0,72 és 0,75 között mozgott.
Mennyi lett a találati arány?
| Mit néztek | GPT-4 | GPT-4o |
|---|---|---|
| Összesített pontosság | 55,6% | 58,9% |
| A legjobb terület: daganat | 63,3% | 76,7% |
| A leggyengébb: székrekedés | 43,3% | 46,7% |
Ez nagyjából minden második válasz. Nem katasztrofális, de nem is az a szint, amire egy adagolási vagy kezelési döntést alapozni lehet. És fontos, hogy ez nem nehéz szakmai kérdésekre vonatkozik, hanem arra, hogy egy népszerű kiegészítő használ-e egy gyakori betegségre. Hogy egy népszerű kiegészítőnél mennyire messze kerülhet egymástól a hírnév és a mérés, azt jól mutatja a mandulagomba, amelynek immunerősítő és májvédő híre mögött alig van embereken végzett vizsgálat.
A modell nem magabiztos hazudozó. Óvatos, csak épp nem mindig ott bizonytalan, ahol kellene.
Mit mond, ha nem tudja?
Ez a vizsgálat legérdekesebb része. A modellek feltűnően visszafogottak voltak.
| A válasz besorolása | GPT-4 | GPT-4o |
|---|---|---|
| Hatásos | 11,1% | 10,0% |
| Bizonytalan | 42,2% | 37,8% |
| Nem hatásos | 46,7% | 52,2% |
Vagyis a modell nem árul. A hiba nem ott van, hogy mindenre rábólint, hanem hogy a besorolás gyakran elcsúszik: bizonytalannak mond olyat, amiről van adat, és fordítva. A közlemény szerint a válaszok helyenként próbálnak megfelelni a felhasználó elvárásainak, és ez félrevezető információhoz vezethet.
És ha az AI-keresőt kérdezem meg?
Ott rosszabb a helyzet. Ugyanez a kutatócsoport ugyanezzel a 30 kiegészítővel és 6 betegséggel megmérte a Microsoft AI-keresőjét is, 3 különböző üzemmódban, ami 540 válasz.
| Amit mértek | Eredmény |
|---|---|
| Összesített pontosság | 33,1% |
| Kreatív üzemmód | 36,1% |
| Kiegyensúlyozott és pontos üzemmód | 31,7% |
| Nem ellenőrizhető forrásra hivatkozott | 72,7% |
| Szabályozatlan egészségügyi oldalak aránya | 61,4% |
| Kitalált hivatkozás | a válaszok kb. 10%-a |
| Javasolta, hogy kérdezz szakembert | 48,5% |
A forrásmegjelölés itt a lényeg. A hivatkozások közel 3/4-e blog, értékesítési oldal vagy közösségi felület volt. Ez azért fontos, mert a kereső válasza pont attól tűnik megbízhatóbbnak egy chatbotnál, hogy vannak alatta linkek. Ha viszont a linkek nagy része webshop, akkor az a látszat, nem a tartalom.
Miért nem elég, ha a válasz pontos?
Erre egy másik, 5 chatbotot összevető munka ad választ. 58 közérdekű táplálkozási kérdést tettek fel 5 rendszernek, ami 290 válasz, és 5, a válaszok eredetét nem ismerő, klinikai táplálkozásban képzett szakember értékelte őket.
A biztonságos válaszok aránya 75,9 és 89,7 százalék között mozgott rendszertől függően. Összesen 47 potenciálisan káros választ azonosítottak, 14 kérdésnél. A lényeg viszont az, ahogy ezek kinéztek: a jelölt válaszok nagy része nem volt hibás, hanem helyes általános információt kevert veszélyes homályossággal.
A visszatérő minták: megbízhatatlan forrás megjelölése a B12-höz, adagolási javaslat kontroll nélkül jód és szelén esetében, hiányzó figyelmeztetés az idegrendszeri tünetekre, és nem elég óvatos fogalmazás várandósságnál, csecsemőknél és krónikus betegségeknél.
Ez a legfontosabb tanulság az egészből. A pontosság és a biztonság 2 külön dolog. Egy válasz lehet tartalmilag igaz, és attól még kimaradhat belőle az, ami miatt orvoshoz kellene menni.
Honnan veszi, amit mond?
Ugyanebben az összevetésben a forrásmegjelölés átláthatóságát is pontozták, és ott mind az 5 rendszer gyengén szerepelt: a lehetséges pontszámok alsó végén mozogtak. Az olvashatóság is problémás, a válaszok jellemzően 10. és 13. osztályos szövegértési szintet kívántak.
A gyakorlati következtetés egyszerű. Ha a válasz alatt nincs ellenőrizhető forrás, akkor a válasz nem ellenőrizhető. Nem arról van szó, hogy biztosan téved, hanem arról, hogy nincs mit megnézni.
Akkor mire jó?
Tájékozódásra és kérdésfeltevésre. Arra kiváló, hogy megértsd, mi a kérdés egyáltalán: mi a különbség a formák között, mit jelent egy felső határ, miért nem ugyanaz az ajánlás és a maximum.
Ezek pont azok a pontok, ahol a mért adatok a legbeszédesebbek. A magnéziumnál például az számít, hogy melyik forma oldódik vízben és melyik nem, a C-vitaminnál az, hogy egy ponton túl a többi egyszerűen távozik, a D-vitaminnál pedig az, hogy az ajánlás és a felső határ 2 különböző szám.
Amire viszont nem jó: adagolás, kölcsönhatás, tünetek. A berberinnél például az a lényeg, hogy a metformin vérszintjét is befolyásolhatja, és ez pont az a fajta információ, amit a vizsgálatok szerint a modellek hajlamosak kihagyni.
Amit nem tudunk
Elég sokat, és ezt a közlemények maguk is kimondják. A japán mérések japán nyelven készültek, és nem tudni, hogy más nyelven ugyanez jönne-e ki. Minden kérdést egyszer tettek fel, tehát a válaszok ingadozását nem mérték. És a modellek gyorsan változnak: a mai verzió nem feltétlenül az, amit megmértek.
A legfontosabb hiányzó adat viszont az, hogy egyik vizsgálat sem nézte, mit csinálnak az emberek a kapott válasszal. Hogy tényleg megveszik-e, elhagyják-e a gyógyszert, vagy csak elolvassák és továbblépnek, arról nincs adat.
Mit kezdj ezzel
- Használd térképnek, ne iránytűnek. Arra jó, hogy megértsd a kérdést, nem arra, hogy eldöntse helyetted a választ.
- Kérd el a forrást, és nyisd is meg. A mérésben a hivatkozások közel 3/4-e nem ellenőrizhető oldal volt, és a válaszok tizedében a megjelölt forrás nem is tartalmazta az állítást.
- Adagot ne tőle kérdezz. A jód és a szelén körüli kontroll nélküli javaslat visszatérő hiba volt a biztonsági értékelésben.
- Ha tünetről van szó, lépj ki a beszélgetésből. Az idegrendszeri panaszoknál hiányzó figyelmeztetés az egyik leggyakoribb biztonsági kifogás.
- Várandósság, csecsemő, krónikus betegség: külön eset. Itt a vizsgálat szerint következetesen alulóvatosak a válaszok.
Az általános mintázat egyébként ismerős. Ugyanez a kettősség jön elő ott is, ahol a telefon a tányérodat nézi: a becslés nagyságrendnek jó, pontos számnak nem, és az adagméreten bukik el, nem a felismerésen.
Ez ismeretterjesztő tartalom, és nem helyettesít orvosi vagy gyógyszerészi tanácsot. Ha gyógyszert szedsz, bármilyen kiegészítő bevezetése előtt a kölcsönhatás kérdését szakemberrel kell tisztázni.
Szeretnél értesítést kapni legújabb kutatási anyagainkról?
Nem hírlevél a szokásos értelemben: akkor írunk, ha új írás kerül ki. Nincs reklám, és bármikor leiratkozhatsz.
A feliratkozással hozzájárulsz, hogy a megadott e-mail-címet új írások értesítéséhez kezeljük. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban, leiratkozás itt.
Mit állíthat egy étrend-kiegészítő az EU-ban?
Az Európai Unióban étrend-kiegészítőn és élelmiszeren csak olyan egészségre vonatkozó állítás szerepelhet, amelyet az uniós nyilvántartás engedélyez. Ami ezen kívül esik, például hogy egy termék betegséget megelőz, kezel vagy gyógyít, étrend-kiegészítőn nem szerepelhet. A cikkben említett anyagok közül néhány engedélyezett állítás:
- A B12-vitamin hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez és a normál vörösvérsejt-képződéshez.
- A jód hozzájárul a pajzsmirigyhormonok normál termeléséhez és a pajzsmirigy normál működéséhez.
- A szelén hozzájárul a pajzsmirigy normál működéséhez és az immunrendszer normál működéséhez.
Ez a tájékoztatás arról szól, mit állíthat a gyártó a saját termékéről. A testestudat.hu ilyen terméket nem forgalmaz.
Ellenőrizve: 2026. szeptember 26. Forrás: 432/2012/EU rendelet, EU egészségállítás-nyilvántartás.
Források és továbbolvasás
Validity and reliability of ChatGPT's responses on dietary supplements in Japan (2025). 30 kiegészítő, 6 betegség, 360 válasz, 2 orvosi engedéllyel rendelkező értékelő
Evaluating the Reliability and Accuracy of an AI-Powered Search Engine in Providing Responses on Dietary Supplements (2025). 180 kérdés, 3 üzemmód, 540 válasz, forrásminőség és kitalált hivatkozások elemzése
Safety, accuracy, empathy, reliability, and readability of large language model chatbot responses to public-facing vegetarian and vegan nutrition advice questions. 5 chatbot, 58 kérdés, 290 válasz, 5 vak értékelő