Szemlélet.
Itt nem módszerek vannak, hanem az, ami minden módszer előtt jön: mi indítja el a változást, és mi tartja meg.
A leggyakoribb kiindulópont téves. Azt hinnénk, a válasz bonyolult, pedig a legtöbb tartós váltás mögött nem elhatározás áll, hanem egy elég kicsi lépés ahhoz, hogy holnap is megismételhető legyen. A szigorú szabály és a teljesítménykényszer jellemzően nem segít, hanem kifárasztja azt, aki belevág.
Ugyanez a kérdés máshonnan: kinek a kedvéért változtatsz? Az a változás, ami külső elvárásból indul, rendszerint addig tart, amíg az elvárás.
A jelenlét a másik szál. A boldogság nem a jövőben van, és a fájdalommal való viszony sem arról szól, hogy el kell nyomni. Mindkét írás abból indul, hogy a figyelem iránya önmagában megváltoztatja a tapasztalatot.
És van, ami inkább kíváncsiság, mint módszer: a 432 Hz-es hangolás körül például erős állítások élnek, a mérések viszont jóval szerényebbek. Ezt sem hallgatjuk el.
Ami ezeket az írásokat összeköti: egyik sem mondja meg, hogyan élj. Mindegyik abból indul, hogy a változás nem akaraterő kérdése, hanem körülményeké, és hogy a körülményeken sokkal könnyebb alakítani, mint magunkon.
Ezért kerül elő újra és újra a kicsi lépés. Nem azért, mert a kevés jobb, hanem mert a megismételhető jobb. Egy öt perces séta, amit minden nap megcsinálsz, több mérhető hatást hoz, mint egy heti edzésterv, amit a harmadik héten feladsz. Az írások ezt járják körül különböző oldalakról: van, amelyik az indulásról szól, van, amelyik a megtartásról, és van, amelyik arról, mi történik, amikor nem sikerül.
A kannabiszt használók 40%-kal nagyobb eséllyel kaptak stroke-ot
Egy 442 906 amerikai felnőttet elemző, előzetes felmérésben a havonta 1-5 napon füvezőknél 40%-kal nagyobb volt a stroke esélye, mint azoknál, akik nem használtak kannabiszt. A szívinfarktussal nem találtak összefüggést. A dohányzást és az alkoholt is figyelembe vették, ok-okozatot viszont ez a vizsgálat nem bizonyít.
A mammográfiát ma már az AI is nézi és elemzi. Több mint 100 000 nő adatait vizsgálták át vele.
Egy 105 915 nőt bevonó svéd vizsgálatban a mesterséges intelligenciával támogatott leletezés a rákos esetek 81 százalékát találta meg a szűrésen. A hagyományos, 2 radiológus általi olvasás 74 százalékát. A téves riasztások aránya közben nem nőtt: 1,5 és 1,4 százalék.
A menopauza nem lassú lejtő: 300 millió laboreredmény hirtelen lépcsőt mutat
1,3 millió nő 300 millió laboreredménye szerint az utolsó menstruációnál a test szinte minden rendszere egyszerre vált: a csont, a máj, a vérzsírok és a vér sóháztartása is. A 90 vizsgált laborértékből 52-nél mértek hirtelen ugrást, férfiaknál ilyet nem. A hormonok ráadásul már 12-15 évvel korábban elkezdenek elmozdulni, ezért a felkészülés ideje jóval hamarabb kezdődik, mint gondolnád.
A pilóták és a légiutas-kísérők halnak meg legtöbben sugárzással összefüggő rákban: mit jelent ez az utasoknak?
Egy friss harvardi vizsgálat szerint az Egyesült Államokban a légiutas-kísérők és a pilóták körében a legmagasabb a sugárzással összefüggő rákos halálozás, több mint 500 foglalkozás közül. A légiutas-kísérők haláleseteinek 6,9%-át, a pilótákénak 6,7%-át okozta ilyen daganat. A gyanú a kozmikus sugárzásra esik, amely a repülési magasságban sokkal erősebb, mint a földön. Utasként viszont nincs okod aggodalomra: egy hosszabb repülőút nagyjából fél mellkasröntgennyi sugárzással jár.
ADHD 50 fölött: többszörös eséllyel jön később a feledékenység és a demencia
Egy 187 341 ötven év feletti amerikait követő vizsgálatban az ADHD-val élők 6,7%-ánál alakult ki enyhe kognitív zavar vagy demencia, a többieknél 3,4%-ánál. Minden más tényező figyelembevétele után is 3,08-szoros maradt a kockázat. Hogy az ADHD okozza-e, vagy a korai demencia tűnt ADHD-nak, azt a kutatók sem tudják biztosan.
Amikor a lélek megbetegíti a testet: mit bizonyít a tudomány, és hol húzódnak a határok?
Nem minden betegség lelki eredetű, de a tartós stressz, a gyász, a magány és a gyerekkori traumák mérhetően növelik a testi betegségek kockázatát. Szívinfarktus, fertőzések, autoimmun betegségek, cukorbetegség: nagy vizsgálatok sora mutatja az összefüggést. Ugyanezek a vizsgálatok azt is megmutatják, hol a határ.
Az idős szív biológiailag megfiatalodik, ha fiatal testbe ültetik
Egy friss harvardi kutatás szerint az átültetett szív nem a donor korát viszi magával, hanem a befogadóéhoz igazodik. Egerekben az idős szív fiatal testben molekulárisan megfiatalodott, a fiatal szív idős testben gyorsabban öregedett, és 11 emberi szívátültetés szövetmintái is ugyanezt mutatták. A tanulmányt még nem lektorálták, de azt erősíti, amit egyre több kutatás jelez: a biológiai életkor nem kőbe vésett, a szervezet környezete alakítja.
Koleszterincsökkentő 70 fölött: az elhagyásáról az orvosoddal együtt érdemes dönteni
Egy 1880 fős európai vizsgálatban a 70 év fölötti, szívbetegség nélküli résztvevők fele abbahagyta a koleszterincsökkentőt, a másik fele tovább szedte. Bő 2 év alatt az elhagyók 12,7%-ánál, a szedők 9,2%-ánál fordult elő infarktus, agyi infarktus vagy halál. A kutatók ezt elfogadható különbségnek tartják, de éppen emiatt szerintük senki ne egyedül döntsön.
Mit tud valójában a nyirokrendszer, és mi csak szép mese?
A nyirokrendszer naponta nagyjából 3 liter folyadékot juttat vissza a véráramba, és az immunvédekezés egyik fő útvonala. A nyirokerek falában saját izom dolgozik, a mozgás pedig mérhetően felgyorsítja az áramlást. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy a nyirok érzelmeket tárolna, frekvenciákra reagálna, vagy hogy a „nyirokdugulás” okozná az autoimmun betegségeket.
Mizofónia: miért őrjít meg valaki más rágása, és mit tehetsz ellene?
A mizofónia azt jelenti, hogy bizonyos hétköznapi hangok, leggyakrabban mások evése, légzése vagy ismétlődő zajai, azonnali dühöt, undort vagy szorongást váltanak ki. Nem a hangerő a baj, hanem az, amit az agy abból a hangból kiolvas. Egy brit felmérésben a felnőttek 18,4%-ánál okozott ez jelentős terhet, és a tünetek kezelhetők.
Szívinfarktus, stroke, trombózis: mit mutatnak az új adatok a hormonpótlásról?
Egy 52 330 izraeli nőt átlagosan 12 évig követő vizsgálatban a 45-59 évesen kezdett, mai hormonpótlás mellett nem volt több szívinfarktus, stroke, vérrög és korai halálozás. A félelem egy 2002-es vizsgálatból ered, amely idősebb nőkről és régi készítményekről szólt. Az időzítés és a beviteli mód viszont számít.
Takotsubo-szindróma: 4 jelzőanyag a vérből elárulhatja, hogy nem infarktusról van szó
A megtörtszív-szindróma tünetei kísértetiesen hasonlítanak a szívinfarktuséra: hirtelen mellkasi fájdalommal, légszomjjal és kóros EKG-eredménnyel jelentkezik. Jelenleg csak szívkatéterezéssel lehet biztosan megkülönböztetni a kettőt. Egy több mint 3600 beteg bevonásával készült európai kutatás azonban ígéretes áttörést hozott: egy 5 paramétert vizsgáló vérteszt az esetek közel 90 százalékában már a katéterezés előtt jelezte a legvalószínűbb diagnózist. Bár ez az eljárás a mindennapi gyakorlatban egyelőre nem elérhető, a szabály változatlan: hirtelen mellkasi fájdalom esetén továbbra is a 112 tárcsázása az első és legfontosabb lépés.
Tényleg éhgyomorra kell menni vérvételre? A legtöbb laborértéknél nem számít
Egy közel 10 millió laboreredményt elemző új vizsgálat szerint a laborértékek túlnyomó többségénél nem számít, mikor ettél utoljára. Ha 8 órán belül ettél, érdemben csak a vércukor, a triglicerid, a GGT nevű májenzim és a lipáz lett magasabb, a 8-12 és a 12 óránál hosszabb koplalás között pedig egyetlen értékben sem volt érdemi különbség. A szaklap kísérő írásának címe egyértelmű: ideje abbahagyni a koplalást vérvétel előtt. Amíg viszont a laborod mást kér, kövesd az ő utasítását.
Visszaadott látás és fénnyel vezérelt emlékek: Nobel-díjat ért egy optogenetikai áttörés
Egy zöld alga, amivel irányítani lehet az agyat. Bármennyire is sci-finek hangzik, idén három kutató ezért kapta meg az orvosi Nobel-díjat! Megalkották az optogenetikát, amivel szó szerint fénnyel lehet ki- és bekapcsolni az élő idegsejteket. Hogy mire jó mindez? Egerekben már sikerült vele konkrét emlékeket visszahozni, sőt, a technológia segítségével egy teljesen vak beteg is visszakapta a látása egy részét.
Új agyi mikrofehérjék: váratlan felfedezés adhat új irányt az Alzheimer-kutatásnak
Amerikai kutatók több mint 600 agyszövetmintában 4 321 apró fehérjét, úgynevezett mikrofehérjét azonosítottak, köztük 1 067 olyat, amely nem szerepelt a legfontosabb ellenőrzött fehérje-adatbázisban. Az egyik az Alzheimer-betegek agyában kicsivel kevesebb volt. Ez nem gyógymód és nem az ok megtalálása, hanem egy új, izgalmas kutatási irány.
Amit a diéta alatt a testemen tapasztaltam
Személyes beszámoló arról, mi változott nálam, amióta elhagytam a szénhidrátot. Ez az én tapasztalatom, nem általános recept.
A 432 Hz-es hangolás: mit tudunk róla valójában
A meditációs zenék körül visszatérő téma, hogy a 432 Hz-re hangolt felvétel mélyebb ellazulást ad. Néhány kis vizsgálat foglalkozott vele, és a kép ennél jóval óvatosabb.
Amit a fájdalom megmutat
5 gondolat a fájdalom és az élet megtapasztalása közötti párhuzamról. Rövid gondolatmenet, nem magyarázat.
A bagoly válasza: miért nehéz megfogni a boldogságot
Egy 2 mondatos párbeszéd, amelyben az ember kérdez, a bagoly válaszol, és a válasz a jelen pillanatra mutat.
Amíg másokért csinálod, nem fog menni
Az életmódváltás addig nem sikerül, amíg mások miatt vagy egy trend miatt kezdünk bele. Előbb a saját okot kell megérteni.
Mi indítja el a változást?
A saját fordulópontomról írok. 20 év odafigyelés nélkül, ezer próbálkozás, és egy leletsor, ami után nem lehetett tovább halogatni.
Szeretnél értesítést kapni legújabb kutatási anyagainkról?
Nem hírlevél a szokásos értelemben: akkor írunk, ha új írás kerül ki. Nincs reklám, és bármikor leiratkozhatsz.
A feliratkozással hozzájárulsz, hogy a megadott e-mail-címet új írások értesítéséhez kezeljük. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban, leiratkozás itt.