A mesterséges intelligencia a mammográfiás szűrésben nem az orvos helyett dönt, hanem mellette olvas. A legnagyobb erre vonatkozó vizsgálatban, amelybe 105 915 svéd nőt vontak be, az AI-val támogatott leletezés a rákos esetek 81 százalékát találta meg a szűrésen, a hagyományos eljárás 74 százalékát. A téves riasztások aránya közben nem nőtt.
Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
A szervezett szűrésben a felvételt hagyományosan 2 radiológus nézi meg egymástól függetlenül, és ha eltérnek, egy harmadik dönt. Ez a kettős leletezés az európai gyakorlat alapja, és pontosan azért van, mert egy ember is elnézhet valamit.
Az AI-val támogatott változatban minden felvételt először az AI elemez, és egy 10 fokozatú skálán pontozza, mennyire gyanús. Ez a pontszám 2 dolgot dönt el. Egyrészt azt, hány ember nézze meg: az 1-től 9-ig pontozott felvételeket egy radiológus, a 10-es pontszámúakat továbbra is 2. Másrészt a pontszámot a radiológus is látja, minden egyes felvételnél.
A 8-as, 9-es és 10-es pontszámú, vagyis a gyanúsabb felvételeknél az AI ennél többet is ad: bejelöli a képen, hol látja az elváltozást. Az orvos tehát nemcsak azt tudja meg, hogy az AI szerint gyanús a felvétel, hanem azt is, hogy hol. A döntés végig az övé marad, a lelet az ő aláírásával megy ki.
Ez a válasz arra a kérdésre, hogy az AI valóban nézi-e a képet. Nézi és elemzi, mind a 105 915 esetben. Amit nem csinál: nem ő mond diagnózist, és nem ő dönti el, kit hívnak vissza. A szerepe a szűrés legszűkebb pontján van, ott, ahol egy ember figyelme véges.
Mit mutatott a vizsgálat?
A MASAI nevű svéd vizsgálatban a résztvevőket véletlenszerűen sorolták a 2 eljárás közé: 53 043 nőt az AI-val támogatott, 52 872-t a hagyományos ágba. A teljes eredmények 2026 januárjában jelentek meg a Lancetben.
| AI-val | AI nélkül | |
|---|---|---|
| Rák felismerése a szűrésen | 81% | 74% |
| 2 szűrés között kiderült rák | 1,55 ezrelék | 1,76 ezrelék |
| Agresszív altípusú daganat | 43 eset | 59 eset |
| Nagy méretű daganat | 38 eset | 48 eset |
| Téves riasztás | 1,5% | 1,4% |
A 2. sor a lényeges. Az a rák a legrosszabb hír, amelyik 2 szűrés között derül ki, mert azt a szűrés nem fogta meg, és általában előrehaladottabb állapotban találják meg. Ebből az AI-val támogatott ágban 12 százalékkal kevesebb volt. És nemcsak kevesebb, hanem kevésbé rossz természetű is: az agresszív altípusból 27 százalékkal, a nagy méretűből 21 százalékkal kevesebb.
A téves riasztás azért fontos, mert az a szűrés ára. Minden visszahívás félelemmel, további vizsgálattal és sokszor tűbiopsziával jár, miközben a legtöbb visszahívott nőnél végül nincs semmi. Itt ez az arány gyakorlatilag nem mozdult, 1,5 és 1,4 százalék.
Miért pont ezekben az években számít ez?
Mert a mammográfia nem mindenkinél egyformán jól lát. A mellszövet sűrűsége eltakarhatja az elváltozást: a sűrű szöveten a daganat is fehér, a mirigyállomány is. A sűrűség az életkorral csökken, és ebben a menopauzának nagy szerepe van. A 40-es évek elején a nők körülbelül 13 százalékának van rendkívül sűrű mellszövete, a 70-es évek elejére ez 2 százalék.
Vagyis a szűrés éppen abban a 10 évben a legnehezebb feladat, amikor a legtöbb nő először kap meghívót rá. Ez ugyanaz az időszak, amiről az írás szól, hogy most 771 949 magyar nő van abban a 10 évben, amikor a teste újraszabályozza magát.
A svéd adatokban a javulás a mellszövet sűrűségétől függetlenül megmaradt, ahogy az életkortól függetlenül is. Ez azért lényeges, mert egy olyan eszköznél, amely a nehéz eseteken segít a legtöbbet, jogos lenne a kérdés, nem csak a könnyű felvételeken jó-e.
Mi a helyzet Magyarországon?
A szervezett emlőszűrés feltételeit a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ határozza meg, és szó szerint így írja le: a népegészségügyi célú emlőszűrés a tünetmentes, 45-65 év közötti, szűrésre jogosult nők kétévenként megismételt mammográfiás emlővizsgálata.
A meghívólevél a lakóhelyhez tartozó mammográfiás központtól érkezik, azoknak, akik a tervezett időpontot megelőző 2 évben nem vettek részt közfinanszírozott emlővizsgálaton. A vizsgálatot komplex mammográfiás központok és emlőszűrő állomások végzik.
Arról, hogy a magyar szűrőhelyeken használnak-e ilyen algoritmust, nem találtam nyilvános, ellenőrizhető adatot. Ezért itt nem állítok semmit. A svéd eredmény azt mondja meg, mire képes az eljárás, nem azt, hogy nálad már így néznek-e rá a felvételre.
Mit nem tudunk?
- A vizsgálat egy konkrét algoritmussal, egy svéd szűrőrendszerben készült. Más szoftver és más szervezés más eredményt adhat.
- A szűrés végső mércéje nem a megtalált daganatok száma, hanem hogy hányan halnak meg emlőrákban. Ehhez évtizedes követés kell, és ez az adat még nincs meg.
- A több megtalált daganat egy része olyan elváltozás is lehet, amely soha nem okozott volna panaszt. Ez a túldiagnosztizálás, a szűrések ismert ára, és a mostani adatokból nem dönthető el, mekkora része ez a többletnek.
Amit ma biztosan lehet mondani: az AI-val támogatott leletezés a svéd vizsgálatban több rákot talált meg, kevesebb maradt 2 szűrés közé, és ezért nem kellett több téves riasztással fizetni.
Szeretnél értesítést kapni legújabb kutatási anyagainkról?
Nem hírlevél a szokásos értelemben: akkor írunk, ha új írás kerül ki. Nincs reklám, és bármikor leiratkozhatsz.
A feliratkozással hozzájárulsz, hogy a megadott e-mail-címet új írások értesítéséhez kezeljük. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban, leiratkozás itt.
Források és továbbolvasás
Lång és munkatársai: intervallumrák, érzékenység és fajlagosság a mesterséges intelligenciával támogatott mammográfiás szűrésben, MASAI-vizsgálat, The Lancet, 2026
Lång és munkatársai: a MASAI-vizsgálat biztonsági elemzése, a leletezési terhelés csökkenése, The Lancet Oncology, 2023
Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ: tudnivalók az emlőszűrésről
BreastScreen Norway: a mesterséges intelligencia teljesítménye a mellszövet sűrűsége szerint, 99 489 résztvevő