Mit találtak a kutatók?
Azt, hogy a légiutas-kísérők és a pilóták halnak meg a legnagyobb arányban sugárzással összefüggő rákban az összes vizsgált foglalkozás közül. A Harvard orvosi karának kutatói, Vishal Patel, Michael Liu és Anupam Jena 2026 augusztusában közölték az eredményt a JAMA Internal Medicine című amerikai belgyógyászati szaklapban.
Az Egyesült Államok 2020 és 2024 közötti összes halotti anyakönyvi adatát elemezték: 12 710 517 elhunyt adatait, 503 foglalkozásra bontva. Köztük volt 14 190 pilóta és 7170 légiutas-kísérő. Minden foglalkozásnál kiszámolták, a halálesetek hány százalékát okozta olyan daganat, amelyet a sugárzás bizonyítottan elősegít, és az eredményt az életkorhoz, a nemhez, a származáshoz, az iskolai végzettséghez és a családi állapothoz igazították.
A légiutas-kísérők haláleseteinek 6,9%-át, a pilótákénak 6,7%-át okozta sugárzással összefüggő rák, ez volt az első és a második legmagasabb arány. A többi foglalkozással összevetve a légiutas-kísérőknél 50%-kal, a pilótáknál 36%-kal nagyobb volt az esélye annak, hogy valaki ilyen daganatban hal meg. Azoknál a rákoknál viszont, amelyekhez a sugárzásnak nincs köze, a két foglalkozás az átlag körül volt.
Mi az a kozmikus sugárzás, és miért éri a repülőket?
A világűrből érkező, nagy energiájú részecskesugárzás, amelytől a földön a légkör nagyrészt megvéd. Minél magasabban jársz, annál vékonyabb fölötted ez a védőpajzs. Egy utasszállító 10-12 kilométeres utazómagasságán ezért jóval erősebb a sugárzás, mint a felszínen, és a gép burkolata ez ellen nem véd érdemben.
Képzeld el úgy, mint egy finom, láthatatlan esőt, amelytől a földön vastag tető óv. A felhők fölött ez a tető elvékonyodik. Egy utasnak ez néhány óra, egy pilótának vagy légiutas-kísérőnek viszont több évtizednyi munka, heti sok órával. A dózis így lassan, éveken át gyűlik.
David Brenner, a Columbia Egyetem sugárbiológiai kutatóközpontjának igazgatója szerint a kozmikus sugárzás valószínűleg ugyanakkora dózisban is ártalmasabb, mint a röntgen- vagy a gammasugárzás, a biológiai hatásait azonban még kevesen vizsgálták.
Mennyi sugárzás éri a személyzetet, és mennyi az utasokat?
A pilótákat és a légiutas-kísérőket évente becslések szerint 3-6 millisievert kozmikus sugárzás éri, az útvonaluktól függően. A millisievert a sugárzás testre gyakorolt hatásának mértékegysége. Ez a szám a kutatók szerint a legmagasabb átlagos éves dózis az összes amerikai foglalkozási csoport közül.
| Kit ér? | Mennyi? | Mihez mérjük? |
|---|---|---|
| Egy út az USA egyik partjától a másikig | 0,04 millisievert | nagyjából fél mellkasröntgen |
| Évi 10 oda-vissza út | 0,4 millisievert | a személyzet éves dózisának kb. tizede |
| Pilóta, légiutas-kísérő, egy év | 3-6 millisievert | nagyjából megduplázza az éves sugárterhelést |
| Földi háttérsugárzás, egy év | 4-5 millisievert | főleg a radon gázból, az USA-ban |
| Foglalkozási felső határ az USA-ban, egy év | 50 millisievert | a háttérsugárzáson felül |
A dózis tehát önmagában nem kiugró, a személyzet nagyjából megduplázza azt, ami mindenkit ér a földön. Brenner szerint ez nem nagy többlet, a kozmikus sugárzás azonban másként hathat a szervezetre, mint a földi, és egy pályafutás alatt évtizedeken át gyűlik.
Milyen rákokban halnak meg többen?
A mellrákban, a központi idegrendszeri daganatokban, a prosztatarákban és a melanomában, vagyis a legveszélyesebb bőrrákban. Mind a négynél szignifikánsan nagyobb volt a halálozás esélye mindkét foglalkozásnál. A pilótáknál ezen felül a leukémia is gyakoribb halálok volt.
| Daganat | Légiutas-kísérők | Pilóták |
|---|---|---|
| Prosztatarák | 75%-kal nagyobb esély | 38%-kal nagyobb esély |
| Melanoma | 63%-kal nagyobb esély | 28%-kal nagyobb esély |
| Mellrák | 61%-kal nagyobb esély | 57%-kal nagyobb esély |
| Központi idegrendszeri daganat | 51%-kal nagyobb esély | 28%-kal nagyobb esély |
| Leukémia | nem volt kimutatható különbség | 27%-kal nagyobb esély |
A tüdőrákot a kutatók szándékosan kihagyták, pedig az is összefügghet a sugárzással. Ennek oka, hogy 2000 előtt a repülőkön még szabad volt dohányozni, így a személyzet évekig passzívan szívta a füstöt, és ezt nem lehetett volna elválasztani a sugárzás hatásától.
Miből gondolják, hogy a sugárzás okozza?
Abból, hogy csak a sugárzással összefüggő rákokban voltak rosszabbak az átlagnál, a többiben nem. A személyzetet más ártalom is éri: a gyakori időzóna-váltás és az éjszakai munka felborítja a belső órát, amelyet a WHO rákkutató ügynöksége valószínűleg rákkeltőnek tart. Ha az alváshiány lenne a fő ok, annak a többi daganatban is meg kellene látszania. A vezető szerző szerint nagyon furcsa egybeesés lenne, ha az alvászavar csak a sugárzással összefüggő rákok kockázatát növelné.
A kutatók két ellenőrző csoportot is megnéztek, és mindkettő a sugárzás felé mutatott. A repülőgép-szerelők és -összeszerelők egész nap repülőgépek között dolgoznak, de nem repülnek, és náluk nem volt magasabb a sugárzással összefüggő rákos halálozás. A nukleáris medicinában dolgozó technológusok viszont, akiket munkájuk során bizonyítottan sugárzás ér, a 12. helyen álltak az 503 foglalkozás között.
A belső óra felborulása és a rák kapcsolata külön kutatási terület, és az, hogy a fény hogyan állítja be a belső óránkat, és miért viseljük nehezen az átállást, mindannyiunkat érint. A pilótáknál ráadásul az UV-A sugárzás is szerepet játszhat a melanomában: a hozzá írt szakmai kommentár szerint a pilótafülke szélvédője az UV-A-t kevésbé szűri ki, mint az UV-B-t.
Hogyan védik a személyzetet a sugárzástól?
Pajzzsal sehogy: a kozmikus sugárzás ellen nem lehet érdemben árnyékolni egy repülőgépet. A vastagabb burkolat a súlyt és az üzemanyag-fogyasztást növelné, ráadásul a sugárzás az anyaggal találkozva másodlagos sugárzást kelt. A szakértők szerint ezért az egyetlen járható út a dózis korlátozása.
Az Európai Unióban a légitársaságoknak kötelező felmérniük, mennyi kozmikus sugárzás éri a személyzetet, ehhez igazítva kell beosztaniuk a járatokat, és a várandós dolgozóknak külön védelem jár. Az Egyesült Államokban a légügyi hatóság elismeri, hogy a személyzetet munkája során sugárzás éri, mégsem sorolják őket a sugárzásnak kitett dolgozók közé, így nincs rájuk sem dóziskorlát, sem kötelező mérés. A tanulmány szerzői szerint az eredményeik ennek a megváltoztatását támasztják alá.
Európában közben a bíróságok is lépnek. 2026 nyarán egy francia bíróság először mondta ki, hogy egy légiutas-kísérő mellrákját a munkakörülményei okozták: az éjszakai munka, a kozmikus sugárzás és a 2000-es tilalomig belélegzett cigarettafüst együtt. A volt Air France-dolgozó 30 év alatt több mint 12 642 órát töltött a levegőben, ebből 6527-et éjszaka.
| Szám | Mit jelent? |
|---|---|
| 12 710 517 | elhunyt adatait elemezték, 503 foglalkozásra bontva |
| 6,9% | a légiutas-kísérők haláleseteiből sugárzással összefüggő rák |
| 6,7% | a pilóták haláleseteiből sugárzással összefüggő rák |
| 50%-kal | nagyobb esély ilyen rákos halálra a légiutas-kísérőknél |
| 36%-kal | nagyobb esély ilyen rákos halálra a pilótáknál |
| 3-6 millisievert | kozmikus sugárzás éri évente a személyzetet |
| 0,4 millisievert | az első 3 hónapban már a vetélés nagyobb kockázatával járt együtt légiutas-kísérőknél |
Mit tehetsz, ha sokat repülsz, vagy ez a munkád?
- Utasként ne mondj le a repülésről. Egy hosszabb út nagyjából fél mellkasröntgennyi sugárzással jár, évi 10 oda-vissza út pedig a személyzet éves dózisának körülbelül tizede.
- Ha a repülés a munkád, kérdezz rá a dózisodra. Az Európai Unióban a légitársaságnak fel kell mérnie, mennyi kozmikus sugárzás ér, ezt joggal kérheted számon.
- Várandósan jelezd minél előbb a munkáltatódnak. Egy amerikai munkaegészségügyi vizsgálatban az első 3 hónapban kapott, körülbelül 0,4 millisievertes vagy nagyobb dózis a vetélés nagyobb kockázatával járt együtt, és az EU-ban ilyenkor külön védelem jár.
- Járj rendszeresen anyajegyszűrésre. A melanoma a legkorábban felismerve gyógyítható a legjobban, és a személyzetnél 28-63%-kal nagyobb volt a halálozás esélye.
- Mondd el az orvosodnak, hogy repülsz. A mellrák- és a prosztatarák-szűrésnél a foglalkozásod is számíthat, ezért ne hallgasd el.
- Pilótaként a pilótafülkében is védd a bőröd a naptól. A szélvédő az UV-A-t gyengébben szűri, mint az UV-B-t. A napfény persze kell is, a bőröd ebből termeli a D-vitamint, de egy hosszú, napsütéses járat nem erre való.
Amit még nem tudunk
Ez egy keresztmetszeti vizsgálat halotti anyakönyvekből, ezért összefüggést mutat, nem bizonyít ok-okozatot. A kutatók nem tudták, ki milyen hosszú útvonalakon repült, hány órát töltött a levegőben, és meddig dolgozott a légi közlekedésben, így a tényleges dózist sem. A belső óra felborulását, az UV-sugárzást és a kozmikus sugárzást egy repülős pályafutáson belül nehéz szétválasztani, mert mindhárom együtt gyűlik. A szakmai kommentár ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a pilóták és a légiutas-kísérők rendszeres orvosi vizsgálatokon esnek át, ami általában jobb egészséget jelent, ezért a valódi többlet inkább nagyobb lehet, mint amit a vizsgálat kimutatott. Az adatok az Egyesült Államokból származnak, európai személyzetre ilyen nagy vizsgálat még nem készült.
Szeretnél értesítést kapni legújabb kutatási anyagainkról?
Nem hírlevél a szokásos értelemben: akkor írunk, ha új írás kerül ki. Nincs reklám, és bármikor leiratkozhatsz.
A feliratkozással hozzájárulsz, hogy a megadott e-mail-címet új írások értesítéséhez kezeljük. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban, leiratkozás itt.
Források és továbbolvasás
Patel, Liu és Jena: rákos halálozás amerikai pilóták és légiutas-kísérők körében, JAMA Internal Medicine, 2026
Szakmai kommentár: rákos halálozás a repülőgép-személyzetnél, JAMA Internal Medicine, 2026
Anderer: a pilóták és a légiutas-kísérők körében a legmagasabb a sugárzással összefüggő rákos halálozás, JAMA, 2026
Casassus: kozmikus sugárzás és mellrák, francia bírósági ítélet egy légiutas-kísérő ügyében, BMJ, 2026