Abbahagyható a koleszterincsökkentő 70 év fölött?

Ha nem volt még infarktusod vagy stroke-od, a legtöbb 70 év fölötti ember számára az abbahagyás nem jár nagy kockázattal, de teljesen kockázatmentes sem. Ezt mutatja egy európai vizsgálat, amely november 7-én jelent meg a New England Journal of Medicine-ben. Ugyanaznap az Amerikai Szívtársaság chicagói kongresszusán is bemutatták. Nagyjából 2 év alatt 100 elhagyóból kb. 13-nál, 100 szedőből kb. 9-nél fordult elő szívinfarktus, agyi infarktus vagy halál.

A kutatók ezt a különbséget előre meghatározott határon belülinek, vagyis elfogadhatónak ítélték. A vizsgálat egyik szerzője, Rita Redberg mégis úgy fogalmazott: ez a kis többletkockázat azt jelenti, hogy általános ajánlást nem lehet adni az abbahagyásra. Hogy neked megéri-e, azt az orvosoddal közösen érdemes eldönteni.

Ha évek óta szeded a sztatint, és közben szaporodnak a tabletták a reggeli dobozban, jogos a kérdés, hogy ez még mindig kell-e. A vizsgálat pont erre a helyzetre keresett választ: a megelőzésként szedett gyógyszerre.

Kiket és hogyan vizsgáltak?

A STREAM nevű vizsgálatba 1880 olyan, legalább 70 éves ember került, aki megelőzésként szedett koleszterincsökkentőt, de szív- és érrendszeri betegsége még nem volt. Mindegyiküknek legalább 2 krónikus betegsége volt, például korábbi daganat vagy tüdőbetegség. Az átlagéletkor 77,5 év volt, a résztvevők 46,9%-a nő.

A résztvevőket sorsolással osztották 2 csoportba: 938-an abbahagyták a gyógyszert, 942-en tovább szedték. A sajtóanyag szerint a vizsgálat 24 svájci, francia és holland központban futott 2021 novembere és 2026 áprilisa között. A kutatók a szívinfarktust, az agyi infarktust és a bármilyen okú halálozást figyelték, emellett rákérdeztek az életminőségre, az izomfájdalomra, az esésekre és az izomvesztésre is.

Mennyivel nőtt a kockázat az abbahagyás után?

A követés középértéke 103 hét, vagyis bő 2 év volt. Ennyi idő alatt az elhagyók 12,7%-ánál, a szedők 9,2%-ánál következett be infarktus, agyi infarktus vagy halál. Ez 119 és 87 embert jelent. A különbség 3,5 százalékpont: nyers arányokból számolva nagyjából minden 29. elhagyóra jutott egy többletesemény.

Mit mértek?AbbahagytákTovább szedték
Résztvevők938 fő942 fő
Infarktus, agyi infarktus vagy halál (kb. 2 év)119 fő (12,7%)87 fő (9,2%)
Legalább 1 súlyos nemkívánatos esemény43,0%39,8%
Eseménymentes idő különbsége 2 év alatt2 héttel rövidebbviszonyítási alap
Rodondi és munkatársai, STREAM-vizsgálat, New England Journal of Medicine, 2026. A súlyos nemkívánatos esemény bármilyen kórházi kezelést igénylő eseményt jelent, nem csak a szívet érintőt.

A kutatók egy másik mércét is használtak. Azt nézték, átlagosan mennyi eseménymentes időt veszít, aki abbahagyja a gyógyszert. 2 év alatt ez átlagosan 2,0 hét volt, a kutatók pedig előre 5,2 hetet jelöltek meg elfogadható határnak. Ezért mondják, hogy az abbahagyás nem rosszabb érdemben a folytatásnál. A 2 hét bizonytalansági tartománya viszont 0,3 és 3,7 hét között mozgott, vagyis a hátrány kicsi, de valós.

A sajtóanyag úgy fogalmaz, hogy 2 év alatt nem volt jelentős növekedés. A közlemény számai szerint az elhagyók rosszabbul jártak, csak a különbség azon a határon belül maradt, amelyet a kutatók vállalhatónak tartottak. Redberg szerint ezt a növekedést korábbi vizsgálatok nem látták, valószínűleg azért, mert kevesebb résztvevővel és rövidebb ideig futottak.

Mit csinál a koleszterincsökkentő az erekben?

A sztatin a máj koleszteringyártását fékezi, így csökken a vérben az LDL-koleszterin, amelyet sokan rossz koleszterinként ismernek. Az LDL az érfalba épülve plakkot képez. A plakk évek alatt lassan nő, és a közvetlen veszélyt jellemzően az jelenti, ha felszakad, és vérrög keletkezik rajta.

A gyógyszer hatását tehát nem érzed a testedben. Egy lassú folyamatot fékez, ezért a hatása és az abbahagyás következménye is csak évek alatt látszik. Ez az egyik oka annak, hogy a 2 éves eredmény még nem mond el mindent.

Elmúlik az izomfájdalom, ha elhagyod a gyógyszert?

A vizsgálatban nem: az életminőségben, az izomfájdalomban, az esésekben és az izomvesztésben a kutatók nem találtak különbséget a 2 csoport között. Ezek az adatok az Amerikai Szívtársaság sajtóanyagából származnak. Sokan éppen az izomfájdalom miatt gondolnak az abbahagyásra, ezért ez az eredmény meglepő.

A te fájdalmad ettől még valódi lehet. Az eredmény viszont arra utal, hogy egy átlagos 70 év fölötti embernél az izomfájdalom és az esések jó része más okból jön, nem a gyógyszertől. Az izomtömeg az évekkel amúgy is fogy, és ezen a heti 2 alkalom súlyzós edzés többet segíthet, mint a tabletta elhagyása.

A súlyos nemkívánatos események az elhagyók 43,0%-ánál és a szedők 39,8%-ánál fordultak elő. Ez a szám minden kórházba vezető eseményt magában foglal, a legalább 2 krónikus betegséggel élő idős emberek körében ezért ilyen magas mindkét csoportban.

Mit mutattak a korábbi kutatások?

Egy francia, országos adatbázisra épülő vizsgálat 120 173, 75 éves embert követett, akik megelőzésként szedtek sztatint. Akik abbahagyták, azokat 33%-kal nagyobb eséllyel vették fel kórházba szív- vagy érrendszeri betegséggel. Ez megfigyeléses vizsgálat volt, nem sorsolásos, ezért nem bizonyítja, hogy maga az abbahagyás okozta a különbséget. A STREAM eredménye ugyanabba az irányba mutat, csak kisebb mértékben.

A 75 év fölötti emberekről azért kevés a biztos tudás, mert a nagy sztatinvizsgálatokban alig voltak ilyen idősek. Egy 2019-es Lancet-összesítés 28 vizsgálat 186 854 résztvevőjét elemezte, és közülük csak 14 483 ember, vagyis 8% volt 75 évnél idősebb. A STREAM kifejezetten ezt a korosztályt vizsgálta, akikről a legnehezebb dönteni.

Hogyan készülj a beszélgetésre az orvosoddal?

  1. Ne hagyd abba magadtól a gyógyszert. A vizsgálat résztvevőit orvos követte, és a kockázat kicsi, de valós. Előbb beszéld meg a háziorvosoddal vagy a kardiológusoddal.
  2. Írd fel, miért szeded, és mióta. A vizsgálat csak azokra vonatkozik, akiknek még nem volt infarktusuk, stroke-juk vagy ismert érszűkületük. Akinek volt, arra a helyzetre ez a vizsgálat nem ad választ.
  3. Vidd magaddal a legutóbbi laborleletedet. Az LDL-koleszterin, a vérnyomás, a vércukor és a dohányzás együtt adja ki, mekkora a szív- és érrendszeri kockázatod. Ezt az orvos tudja kiszámolni.
  4. Mondd el őszintén, mi zavar. Ha izomfájdalom, ha a sok tabletta, ha a költség, az mind számít. Az orvos dönthet kisebb adagról vagy más gyógyszerről is, nem csak a teljes elhagyásról.
  5. Mozogj rendszeresen, akár szedsz gyógyszert, akár nem. A napi séta az agyadnak is jót tesz, és az izomerő megőrzése az esések ellen is véd.
  6. Ha mégis abbahagyod, kérj ellenőrzést. Beszéld meg az orvossal, mikor nézzétek meg újra a koleszterinszintedet és a vérnyomásodat.

Amit még nem tudunk

A STREAM nyílt vizsgálat volt: a résztvevők tudták, hogy szedik-e a gyógyszert, és a sajtóanyag szerint kb. 14%-uk átváltott a másik csoportba. Volt, aki újrakezdte a sztatint, és volt, aki magától hagyta abba. A kutatók szerint a további elemzések ezen nem változtattak. A közleménynek csak az összefoglalóját tudtuk elolvasni, az életminőségre, az izomfájdalomra és az esésekre vonatkozó adat a sajtóanyagból való. A követés bő 2 év volt, így az 5 vagy 10 éves hatást nem ismerjük. Az eredmény csak a szívbetegség nélküli, több krónikus betegséggel élő idősekre igaz. Ami biztos: 70 fölött sem a folytatás, sem az abbahagyás nem automatikus, erről az orvosoddal együtt érdemes dönteni.

Szeretnél értesítést kapni legújabb kutatási anyagainkról?

Nem hírlevél a szokásos értelemben: akkor írunk, ha új írás kerül ki. Nincs reklám, és bármikor leiratkozhatsz.

A feliratkozással hozzájárulsz, hogy a megadott e-mail-címet új írások értesítéséhez kezeljük. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban, leiratkozás itt.

Források és továbbolvasás

Rodondi és munkatársai: Discontinuing Statins in Older Adults without Cardiovascular Disease (STREAM), New England Journal of Medicine, 2026
Amerikai Szívtársaság sajtóanyaga, Scientific Sessions 2026, 27305-ös absztrakt
Giral és munkatársai: a sztatin elhagyása 75 éves korban, francia kohorszvizsgálat, European Heart Journal, 2019
Cholesterol Treatment Trialists' Collaboration: a sztatinkezelés hatása idős korban, 28 vizsgálat metaanalízise, Lancet, 2019