Nagyobb az ADHD-val élők demenciakockázata?
Egy friss, nagy amerikai vizsgálat szerint igen: az ADHD-val élő idősödő felnőtteknél nagyjából kétszer olyan gyakran alakult ki enyhe kognitív zavar vagy demencia, mint a többieknél. Az eredményt 2026. október 7-én közölték a JAMA Psychiatry című szaklapban.
Az ADHD-t sokan még mindig gyerekkori ügynek tartják, a szétszórt, nyughatatlan kisiskolás képével. Pedig felnőttkorban is megmaradhat, és ez a vizsgálat azt mutatja, hogy a hatása évtizedekkel később, az idősödő agyban is kimutatható lehet. Ha te vagy valaki a családodban felnőttként kapott ADHD-diagnózist, ez a téma téged is érint.
A kutatók az amerikai All of Us program 187 341 ötven év feletti résztvevőjének elektronikus egészségügyi adatait és genetikai adatait elemezték. A résztvevők a vizsgálatba lépéskor átlagosan 56,4 évesek voltak, 57%-uk nő, és átlagosan 10,3 évig követték őket. 3026 embernél, a résztvevők 1,6%-ánál szerepelt ADHD-diagnózis.
Mi az enyhe kognitív zavar, és miben más, mint a demencia?
Az enyhe kognitív zavar a memória vagy a gondolkodás olyan romlása, amely már mérhető, de a hétköznapi önellátást még nem akadályozza. Elfelejted, mit akartál mondani, nehezebben követsz egy bonyolultabb beszélgetést, de a bevásárlás, a számlák és a főzés még megy. A demenciánál a romlás már a mindennapi életet is megnehezíti.
A kutatók a kettőt együtt és külön is vizsgálták. Az enyhe kognitív zavar kockázata 3,83-szoros, a demenciáé 3,07-szeres volt az ADHD-val élőknél. Ha a demencia megelőzéséről általában is olvasnál, a Lancet szakértői bizottsága 14 befolyásolható kockázati tényezőt sorolt fel, a nagyothallástól a mozgáshiányig.
Mekkora pontosan a kockázat?
Az ADHD-val élők 6,7%-ánál alakult ki kognitív zavar, a többieknél 3,4%-ánál. Ezer emberre és egy évre vetítve ez 8,96 új esetet jelent a 3,29-dal szemben. Az életkor, a nem és a származás figyelembevétele után a kockázat 4,6-szoros volt.
A szám attól függően változott, mennyi más tényezőt vettek figyelembe, de egyik számításban sem tűnt el. Amikor a testi és lelki kísérőbetegségeket, az iskolázottságot, a dohányzást és az orvoshoz járás gyakoriságát is beszámították, 3,08-szoros maradt. Amikor minden ADHD-val élő mellé 2 hasonló jellemzőjű, ADHD nélküli embert választottak, 2,26-szoros lett.
| Hogyan számoltak? | Kockázat az ADHD-val élőknél |
|---|---|
| Életkor, nem, származás szerint igazítva | 4,60-szoros |
| Testi betegségek figyelembevételével | 4,04-szeres |
| Lelki betegségek figyelembevételével is | 3,19-szeres |
| Iskolázottság, dohányzás, orvoshoz járás is | 3,08-szoros |
| Párosított összehasonlítás, 1 ADHD-val élő mellé 2 hasonló ember | 2,26-szoros |
A gének is számítanak, ha valakinek nincs ADHD-diagnózisa?
Igen, kisebb mértékben: a legerősebb genetikai ADHD-hajlamú ötödnél 35%-kal nagyobb volt a kognitív zavar kockázata, mint a leggyengébb hajlamú ötödnél. A demenciánál külön nézve 62%-kal. Ez akkor is látszott, ha valakinek soha nem állapítottak meg ADHD-t.
Ez azért fontos részlet, mert a kórlapokban nem minden ADHD szerepel, és ezzel a kutatók is számoltak. A genetikai adat azt jelzi, hogy az összefüggés nem csak abból adódik, ki kapott diagnózist és ki nem. A kutatók szerint viszont az is lehet, hogy ugyanazok a gének mindkét állapotra hajlamosítanak, és nem az egyik vezet a másikhoz.
| Szám | Mit jelent? |
|---|---|
| 187 341 | ötven év feletti ember adatai |
| 1,6% | volt közülük ADHD-diagnózis az egészségügyi dokumentációban |
| 6,7% | az ADHD-val élőknél alakult ki kognitív zavar |
| 3,4% | a többieknél |
| 3,08-szor | nagyobb kockázat minden ismert tényező figyelembevétele után |
| 35%-kal | nagyobb kockázat a legerősebb genetikai hajlamnál |
Akkor az ADHD okozza a demenciát?
Ezt a vizsgálat nem bizonyítja, és a kutatók egy fontos ellenérvet maguk is megvizsgáltak. A demenciát évekig tartó lappangó szakasz előzheti meg, amikor a szétszórtság és a feledékenység már megjelenik. Elképzelhető, hogy ilyenkor egy kezdődő kognitív zavart ADHD-nak néznek.
Ezért megnézték, mi történik, ha csak azokat számolják, akiknél évekkel korábban állapították meg az ADHD-t. 8 év különbségig az összefüggés megmaradt, a kockázat 1,44-szeres volt. 9 évnél már nem volt kimutatható, de addigra az ADHD-val élők 74%-át át kellett sorolni, ezért ez a számítás kevés esetre épült. A kérdés tehát nyitva maradt.
Akiknél már kialakult a kognitív zavar, azoknál az ADHD rosszabb lelki egészséggel és életminőséggel járt együtt, és 2,39-szoros volt az esélye a társas kapcsolatokkal való elégedetlenségnek. A kutatók szerint ezért érdemes az ADHD-val élők gondolkodási képességeit idősebb korban rendszeresen figyelni.
Mit tehetsz, ha ADHD-val élsz, és aggódsz a memóriádért?
- Ne ijedj meg a szorzótól, nézd az arányt is. Az ADHD-val élők 93,3%-ánál nem alakult ki kognitív zavar a vizsgálat alatt.
- Kérd, hogy 50 fölött rendszeresen figyeljék a gondolkodási képességeidet. A kutatók maguk javasolják ezt, mert a korai felismerés több lehetőséget ad.
- Kezeltesd a kísérő betegségeket. A testi és lelki kísérőbetegségek figyelembevétele csökkentette a különbséget, a depresszió, a cukorbetegség és a dohányzás pedig a demencia ismert kockázati tényezői is.
- Mozogj rendszeresen. A mozgáshiány a Lancet bizottság listáján is szerepel, és már heti 2-szer fél óra súlyzós edzés is sokat tesz 40 fölött.
- Ne változtass a gyógyszereden orvosi egyeztetés nélkül. Ez a vizsgálat a kezelés hatását nem tudta megvizsgálni, ezért erről nem mond semmit.
- Figyelj a hallásodra és a társas kapcsolataidra. A nagyothallás és a magány is a demencia befolyásolható kockázati tényezői közé tartozik.
Amit még nem tudunk
Ez megfigyeléses vizsgálat egészségügyi dokumentációk alapján, tehát összefüggést mutat, nem ok-okozatot. Az ADHD-t és a kognitív zavart a kórlapok kódjaiból azonosították, ezért egyes esetek kimaradhattak vagy tévesen kerülhettek be, és az első rögzített diagnózis nem feltétlenül a valódi kezdet. A résztvevők önkéntesek voltak, az ADHD-val élők többsége nő és átlag feletti iskolázottságú, a genetikai pontszám pedig főleg európai származásúak adataira épül. A gyógyszeres kezelés hatását nem vizsgálták.
Szeretnél értesítést kapni legújabb kutatási anyagainkról?
Nem hírlevél a szokásos értelemben: akkor írunk, ha új írás kerül ki. Nincs reklám, és bármikor leiratkozhatsz.
A feliratkozással hozzájárulsz, hogy a megadott e-mail-címet új írások értesítéséhez kezeljük. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban, leiratkozás itt.
Források és továbbolvasás
Bauer-Negrini és munkatársai: ADHD és időskori kognitív zavar, JAMA Psychiatry, 2026
Livingston és munkatársai: a Lancet bizottság jelentése a demencia megelőzéséről, 2024