A BMI nem azt méri, amit a legtöbben hiszünk róla. Nem tudja, hogy a testsúlyod izom, csont vagy zsír, és azt sem, hogy a zsír a combodon gyűlik-e, vagy a hasadban, a belső szervek körül. Pedig az egészségedre éppen ez a különbség a döntő. Ezért a legújabb szakmai ajánlások már nem érik be a BMI-vel.
Ismerős lehet a helyzet: a mérleg és a BMI-kalkulátor szerint rendben vagy, a nadrágod dereka mégis egyre szorosabb. Vagy fordítva: rendszeresen edzel, izmos vagy, és a BMI túlsúlyosnak mond, miközben a hasad lapos. Mindkét esetben ugyanaz a baj: a szám, amelyre évtizedek óta hagyatkozunk, nem azt méri, ami igazán számít.
Mi a baj a BMI-vel?
A BMI a testsúlyodat osztja el a magasságod négyzetével. A képletet egy belga statisztikus, Adolphe Quetelet írta le 1832-ben, és népességek összehasonlítására használta, nem egyes emberek megítélésére. A „Body Mass Index” nevet csak 1972-ben kapta Ancel Keys amerikai kutatótól.
A BMI sok elhízott embert egyszerűen nem vesz észre. Egy 31 968 ember adatait összesítő elemzés szerint a szokásos 30-as határ a túl sok testzsírral élőknek csak 42%-át ismerte fel, vagyis a felüket sem. Aki viszont nem volt elhízott, azt szinte mindig jól sorolta be (97%). A hibája tehát egyirányú: sokakat, akiknek már túl sok a testzsírjuk, a „rendben” kategóriába tesz.
| Mit lát? | Mit nem lát? | |
|---|---|---|
| BMI | a testsúlyt a magassághoz képest | hogy a súly zsír vagy izom, és mennyi belőle a hasi zsír |
| Derék-magasság arány (WHtR) | a hasi zsírosodást, a magassághoz igazítva | a teljes testzsír pontos mennyiségét |
| Közvetlen zsírmérés (DXA) | a zsír, az izom és a csont pontos arányát | semmi lényegeset, de drága, és otthon nem elérhető |
Veszélyes lehet a normál BMI is?
Igen, és ez a téma legfontosabb része. A hasban, a belső szervek körül lerakódott zsír anyagcsere szempontjából sokkal aktívabb, mint a bőr alatti. A zsigeri zsírból elfolyó vér először a májba jut, ezért akkor is okozhat zsírmájat és inzulinrezisztenciát, amikor a mérleg még semmi bajt nem jelez.
Egy 15 184 amerikai felnőttet követő vizsgálat pontosan ezt mérte meg. A 22-es, vagyis teljesen normális BMI mellett hasi elhízással élő férfiak halálozási kockázata 1,87-szerese volt azokénak, akiknek ugyanekkora testtömegindex mellett lapos volt a hasuk. Sőt, nagyjából 2-szer akkora volt, mint azoké, akiket a BMI túlsúlyosnak vagy elhízottnak mutatott, de hasi elhízásuk nem volt (2,24-szer, illetve 2,42-szer akkora).
Nőknél is látszott a különbség: a normális BMI melletti hasi elhízás 1,48-szoros kockázattal járt azokhoz a nőkhöz képest, akiknek szintén rendben volt a testtömegindexük, de lapos volt a hasuk. Erre mondják, hogy valaki kívül vékony, belül zsíros.
A mérleg a súlyodat méri. A mérőszalag azt, ami igazán veszélyes: a hasi zsírt.
Mi az új elhízás-definíció?
2025 januárjában a Lancet Diabetes & Endocrinology című szaklap közölte egy nemzetközi szakértői bizottság új elhízás-definícióját. A javaslaton 58 szakértő dolgozott, köztük olyanok is, akik maguk is elhízással élnek, és 76 szakmai szervezet támogatta.
A lényege egy mondat: a BMI önmagában nem elég az elhízás megállapításához. A bizottság szerint a BMI népességek összehasonlítására és szűrésre való, egy konkrét ember egészségének megítélésére nem. A túl sok testzsírt ezért külön is igazolni kell, erre 3 út van:
- a BMI mellett legalább 1 testméret: derékkörfogat, derék-csípő arány vagy derék-magasság arány;
- vagy legalább 2 testméret, a BMI-től függetlenül;
- vagy közvetlen zsírmérés, például DXA-vizsgálat, amely külön méri a zsírt, az izmot és a csontot.
Egyetlen kivétel van: a 40 fölötti BMI. Ilyenkor a bizottság szerint külön mérés nélkül is feltételezhető, hogy túl sok a testzsír.
Mi a különbség a klinikai és a preklinikai elhízás között?
Az új definíció 2 állapotot különít el, és ez hozza a legnagyobb változást. Eddig egyetlen szám döntötte el, ki elhízott. Mostantól az is számít, okoz-e már bajt a sok testzsír.
| Preklinikai elhízás | Klinikai elhízás | |
|---|---|---|
| Túl sok a testzsír? | igen | igen |
| Rendesen működnek a szervek? | igen | nem, a sok testzsír már rontja valamelyik szerv működését, vagy nehezíti a mindennapokat |
| Mit jelent? | nagyobb kockázat a jövőben | betegség, amelyet kezelni kell |
Klinikai elhízásról akkor van szó, ha a sok testzsír miatt romlik valamelyik szerv működése, vagy nehezen megy a mindennapi élet, például a mosakodás, az öltözködés, az evés. A bizottság felnőtteknél 18, gyerekeknél 13 ilyen jelet sorolt fel. Ilyen például a légszomj, ha a zsír a tüdő működését nehezíti, az elhízás okozta szívelégtelenség, vagy a térd- és csípőfájdalom, amikor az ízület merev, és nehezen mozdul.
A preklinikai elhízás nem azt jelenti, hogy nincs baj. Ilyenkor már túl sok a testzsír, de a szervek még jól működnek. A 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos daganatok és a lelki betegségek kockázata azonban így is általában nagyobb.
Hány embert érint az új mérce?
Sokkal többet, mint gondolnánk. 2025-ben 2 nagy amerikai elemzés is újraszámolta, hány ember számít elhízottnak, ha a BMI mellé a testméreteket is figyelembe veszik. Mindkettőben ugyanaz jött ki: sokkal több ember számít elhízottnak, az egyikben majdnem 2-szer annyi.
| Vizsgálat | Csak BMI alapján | Az új szempontokkal |
|---|---|---|
| NHANES, 14 414 felnőtt | 39,9% | 75,2% |
| All of Us, 301 026 felnőtt | 42,9% | 68,6% |
Az NHANES-elemzésben azoknak a felnőtteknek is 38,5%-a elhízottnak számított volna a testméretei alapján, akiknek 25 alatt volt a BMI-jük, a túlsúlyos tartományba esőknek pedig 80,4%-a. Az All of Us adatai szerint a nem elhízottakhoz képest a klinikai elhízással élőknél 6,11-szer, a preklinikai elhízással élőknél 3,32-szer nagyobb volt a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Vagyis a preklinikai elhízás sem ártalmatlan.
Mi a jobb mérce a BMI helyett?
A legegyszerűbb mérce a derék-magasság arány, angol rövidítéssel WHtR (waist-to-height ratio). A brit egészségügyi irányelv, a NICE szerint a derekad legyen kevesebb, mint a magasságod fele. Elég hozzá egy mérőszalag: a derékbőségedet elosztod a magasságoddal.
| Derék-magasság arány | Mit jelent a NICE szerint? |
|---|---|
| 0,4-0,49 | egészséges, nincs fokozott kockázat |
| 0,5-0,59 | fokozott egészségkockázat |
| 0,6 vagy több | még nagyobb egészségkockázat |
A NICE szerint a mérce nőknél és férfiaknál, bármilyen származásnál és izmos felnőtteknél is használható, ha a BMI 35 alatt van. A fokozott kockázat elsősorban a 2-es típusú cukorbetegségre, a magas vérnyomásra és a szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozik. Gyerekeknél 5 éves kortól ugyanezek a sávok érvényesek.
Hogyan mérd meg pontosan a derekad?
A hiba általában a mérésben csúszik be, nem a számolásban. A NICE leírása szerint így csináld:
- Keresd meg a legalsó bordádat és a csípőcsontod tetejét.
- A mérőszalagot a kettő közötti felezőpontban tekerd körbe, ez általában épp a köldököd fölé esik.
- Fújd ki nyugodtan a levegőt, és ekkor olvasd le, ne húzd be a hasad.
- Mindkettőt ugyanabban a mértékegységben mérd, például centiméterben, és oszd el a derékbőséget a magassággal.
A NICE saját példája: 170 cm magasság mellett a 96,5 cm-es derékbőség 0,57-es arányt ad, ez már a fokozott kockázati sáv. A WHO mérési protokollja szerint érdemes 2-szer mérni: ha a 2 érték 1 centiméteren belül van, az átlaguk számít, ha nem, ismételd meg mindkettőt.
Ha csak a derékbőséget nézed, a WHO határai is eligazítanak: férfiaknál 94, nőknél 80 centiméter fölött fokozott, férfiaknál 102, nőknél 88 centiméter fölött jelentősen fokozott a kockázat. A derék-magasság arány előnye, hogy a testmagasságot is figyelembe veszi, így egy alacsony és egy magas ember is ugyanahhoz a mércéhez mérhető.
Mindenki egyetért az új definícióval?
Nem, és ezt érdemes tudni. Az Európai Elhízástudományi Szövetség (EASO) 2025 januárjában komoly aggályokat fogalmazott meg az új definícióval kapcsolatban. Fő kifogásuk a „preklinikai elhízás” besorolása: szerintük ha ezt az állapotot egészségesnek tekintjük, az kivárásra ösztönöz, és késleltetheti a korai kezelést.
Az EASO saját, 2024-es ajánlása is túllép a BMI-n: európai felnőtteknél már a 25-ös BMI-t is elhízásnak tekinti, ha a derék-magasság arány 0,5 fölött van, és ehhez valamilyen egészségi, mozgásbeli vagy lelki szövődmény is társul. Abban tehát egyetértenek, hogy a BMI önmagában nem elég. A vita arról szól, hogyan nevezzék és kezeljék a korai szakaszt.
Miért dönt a BMI még mindig a fogyasztó injekciókról?
Itt a legnagyobb az ellentmondás. A Wegovy és a Mounjaro uniós javallata továbbra is BMI-alapú: 30 fölötti BMI, vagy 27 és 30 között legalább 1 testsúllyal összefüggő társbetegség, például magas vérnyomás vagy alvási apnoe. A WHO a GLP-1-gyógyszerekről szóló, 2025. decemberi irányelvéhez kiadott közleményében is 30-as BMI-vel határozza meg az elhízást.
Előfordulhat tehát, hogy valaki, akinek normális a BMI-je, de hasi elhízása van, az új definíció szerint beteg, a gyógyszerre mégsem jogosult. A fordítottja is megesik: egy izmos ember, akinek 30 fölött van a testtömegindexe, a javallat szerint jogosult, pedig az új szempontok szerint nem feltétlenül beteg. A legújabb, még kísérleti fogyasztó injekciót, a retatrutidot is BMI alapján kiválasztott résztvevőkön vizsgálják.
Mit tehetsz már holnap reggel?
- Vegyél elő egy mérőszalagot, és mérd meg a derekad a NICE leírása szerint. Ez 1 perc, és többet elárul, mint a mérleg.
- Oszd el a magasságoddal, vagy használd a kalkulátort. 0,5 alatt rendben vagy.
- Ha 0,5 vagy afölött jön ki, kérj tanácsot orvostól. A NICE ilyenkor további vizsgálatot javasol, például a szív- és anyagcsere-kockázatok felmérését.
- Mérd havonta, mindig ugyanúgy. A változás többet mond egyetlen mérésnél. Ha a derékbőséged csökken, a mérleg viszont nem mozdul, az is jó jel lehet: súlyzós edzéssel izmot építesz, közben pedig fogy a zsír.
Amit a mérőszalag nem tud: a derék-magasság arány kiváló szűrő, de nem diagnózis, és 35 fölötti BMI-nél a NICE nem ezt javasolja. Az új elhízás-definíció körül még vita van, a gyógyszeres javallatok pedig továbbra is BMI-alapúak. A mérőszalag jelzi, ha érdemes odafigyelned, de a betegséget orvos állapítja meg.
Szeretnél értesítést kapni legújabb kutatási anyagainkról?
Nem hírlevél a szokásos értelemben: akkor írunk, ha új írás kerül ki. Nincs reklám, és bármikor leiratkozhatsz.
A feliratkozással hozzájárulsz, hogy a megadott e-mail-címet új írások értesítéséhez kezeljük. Részletek az adatvédelmi tájékoztatóban, leiratkozás itt.
Források és továbbolvasás
Rubino F. és mtsai: Definition and diagnostic criteria of clinical obesity, The Lancet Diabetes & Endocrinology, 2025
King's College London: a bizottság javaslata az elhízás diagnózisának átalakítására, 2025
NICE NG246: Overweight and obesity management, derék-magasság arány és mérés
Sahakyan K. R. és mtsai: normál testsúly hasi elhízással és halálozás, Annals of Internal Medicine, 2015
Okorodudu D. O. és mtsai: a BMI pontossága az elhízás felismerésében, metaanalízis, International Journal of Obesity, 2010
Al-Roub N. M. és mtsai: Body Mass Index and Anthropometric Criteria to Assess Obesity, NHANES, JAMA Network Open, 2025
Fourman L. T. és mtsai: klinikai és preklinikai elhízás az All of Us kohorszban, JAMA Network Open, 2025
EASO válasza a Lancet-bizottság jelentésére, 2025
EASO: elhízás-diagnosztikai keret, Nature Medicine, 2024
WHO: globális irányelv a GLP-1-gyógyszerek alkalmazásáról elhízásban, 2025. december
EMA: Wegovy, alkalmazási előírás
EMA: Mounjaro, alkalmazási előírás
Eknoyan G.: Adolphe Quetelet és a testtömegindex története, Nephrology Dialysis Transplantation, 2008
WHO: Waist circumference and waist-hip ratio, szakértői konzultáció, 2008